tag:blogger.com,1999:blog-20917590467757309372024-03-18T21:33:19.244-07:00Impossible Hunger Games 2Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.comBlogger43125tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-26566828443150929972014-03-04T05:42:00.000-08:002014-03-04T05:42:16.726-08:00VÉGE<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Már egy jó ideje szünetel a blog, ami annak is köszönhető, hogy elhagyott az ihlet. És mivel úgy látom, hogy a jövőben nem is fogom folytatni a hét folyamán törlöm a blogot, és befejezem! De azokat, akiket érdekelt volna a sztori vége leírom gyorsan!<br />
<i>Természetesen Colette megnyerte volna a viadalt, és elég sokat szenvedett volna. Chanel és Gale összeházasodtak volna és két lányuk született volna, aki a Fallon és Fanny nevet kapták volna. Nagyjából ennyi a lényeg.</i><br />
<br />
Sajnálom, ha csalódnotok kellett, de nem akarok olyan történetet írni, amit nem szeretek! De, hogy ne maradjatok a blogjaim nélkül itt van az amit rendszeresen vezetek, és írok!<br />
<i> </i><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;"><b><a href="http://weremainthg.blogspot.hu/" target="_blank">We Remain</a> </b></span></div>
</div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-44267536862230663202014-02-25T05:17:00.002-08:002014-02-25T05:17:56.582-08:00Szünet<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Nos van egy rossz hírem.<br />
Sajnos nem mennek a részek úgy, mint régen. Fáradt vagyok hozzá, és nincs is ihletem. Ezért úgy döntöttem, hogy egy ideig szüneteltetem a blogot. Nem csak magam miatt döntöttem így. Végül is úgy tűnik már ti is érzitek, hogy mennyire erőltetettek a részek, és tartalmatlanok. Ezért egy pár hétre esetleg hónapra szünet lesz. Ha nem akartok lemaradni az írásomról, akkor ezekbe a blogjaimba szívesen várlak titeket.<br />
<a href="http://weremainthg.blogspot.hu/" target="_blank">We Remain </a><---- ide két naponta érkezik rész.<br />
<a href="http://maysilee-donner.blogspot.hu/" target="_blank">The Secon Quarter Quell (Haymitch viadala)</a> <---dolgozom a részeken<br />
<a href="http://hecouldbetheonejh.blogspot.hu/" target="_blank">He Could Be The One (Josh Hutcherson fanfiction)</a> <--- itt is dolgozom a részeken, de a proli fenn van<br />
<a href="http://renieandvivienb.blogspot.hu/" target="_blank">Reni Everdeen és Vivien Brumán blogja</a> <--- Viviennel közös személyes blogunk. Itt rólam tudtok meg többet.<br />
<br />
Sajnálom tényleg, és szerintem a szünet olyan március végéig április elejéig fog tartani. Remélem megértitek, és a többi blogomat is megnézitek.<br />
<div style="text-align: right;">
Lots Of Love: <i>Reni Everdeen :)</i></div>
<br />
<br /></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-66369259438154354072014-02-16T12:19:00.000-08:002014-02-16T12:19:08.241-08:00.:14.Daisy:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i>Na, szóval nem akarok nagyon szabadkozni egyszerűen nem volt ihletem. Most már végre van, és meg is írtam több részt, hogy fel tudjam rakni. De legközelebb csap pénteken kaptok részt. Oldalt lehet szavazni, hogy legyek-e megint Reni Everdeen. Köszönöm a szavazatokat. Nem is húzom az időt tovább. Lots Of Love Pansy Graham <3</i><br />
<i>______________________________________________________________________________</i><br />
- Elnézést, bocsánat! - török magamnak utat a kiválasztottak, és a stílustanácsadók között. Nem érdekel, hogy most igazából nem kéne ide jönnöm, de én látni akarom a húgomat. Átvágok a termen, de még így is nehezen találom meg a húgomat, és a többieket. Végül Owen szőke haját pillantom meg, és így tudok oda menni. Már majdnem oda érek, amikor valaki megfogja a karomat.<br />
- Chanel! - megfordulok, és szinte majdnem elájulok. Barna haj, aranyos tekintet, és ugyanaz az arc. Florence ismét szemtől-szemben van velem.<br />
- Florence. - motyogom zavartan, és mosolyt erőltetek magamra. Florence megigazítja a ruháját, és viszonozza a mosolyomat.<br />
- Figyelj szeretném meg köszönni. Tudod, amit Fallonért tettél az arénában. - tűr a füle mögé egy tincset. - Ha itt lenne biztos a nyakadba ugrana, és halálra ölelne, de....<br />
- nincs itt - fejezem be a mondatot helyette. Florence félre nézve bólint. - Nem kell megköszönnöd. Fallon olyan volt, mintha a húgom lett volna. - a szoknyám alját kezdem gyűrögetni. Florence elmosolyodik.<br />
- Nekem is hiányzik. Hidd el! Hiszen az ikrem volt. Mindig kevertek minket. És most már egy tesóm sincs. - két ujjával a halántékát kezdi dörzsölni. Barna szeme csillog, ahogy elnéz mellettem. - Most megyek. Örülök, hogy találkoztunk.<br />
- Florence várj! - kiabálok utána. Magam sem tudom, hogy mit mondhatnék neki. Hiszen ő Fallon testvére. Bár én azt szeretném, ha Colette jönne ki élve az arénából, akkor sem mondhatom neki azt, hogy dögölj meg! - Sok sikert! - nyögöm ki végül. Florence elmosolyodik, és tovább megy. Már azt sem tudom, hogy miért akartam a húgommal beszélni. Idegesen felsóhajtok, és elindulok feléjük. Colette vigyorogva ugrik a nyakamba. Boldognak tűnik. Én meg azt szeretném, ha boldog is maradna. Nem akarom, hogy boldogtalan legyen. Nem tudom, hogy meddig lesz még velem, de addig szeretném, ha boldog lenne. Eltátogok Cinnának egy köszönömöt, és elindulunk a lifthez. Colette vigyorogva kezd hadarni arról, hogy Cinna milyen csodálatos, és hogy biztosan kikészült a nép. Hát remélem is. Rajtuk szárad a bátyám halála. Ha most kinyírják a húgomat Katniss nem állít meg. Én fellázadok. És ilyenkor hálát adok annak, hogy én vagyok Gale Hawthorne barátnője, mert ő biztos velem tartana. Tényleg. Vajon mi lehet most vele? Biztos abban a nyomorult bányában van. Kiráz a hideg, ahogy belegondolok ebbe az egészbe. Szegény Gale! És vajon mi lehet Corával? Nézte a felvonulást? Tetszett neki a nővére? A lift zenélő hangot ad ki, ami jelen esetben azt jelenti, hogy ki kell szállni. Colette nem lepődik meg, mert ő már járt itt, amikor Katniss és Peeta esküvője volt, viszont Owen rendesen eltátja a száját, amikor belép.<br />
- A francba is Chanel! Azt hittem elvittek! - lép mellém Katniss. Igen. Nem ártott volna, ha szólok neki mielőtt eltűnök. Kiskutya szemeket vágok pedig tudom, hogy Katniss nem dől be neki. - Most az egyszer elnézem, hogy eltűnsz. De legközelebb véged. - rázza a fejét, és a társalgóba indulunk. Colette és Owen elmennek a szobáikba mi meg beszélgethetünk az egész programról. Amúgy igazából fogalmam sincs, hogy nekem mit kell csinálnom. Először leszek mentor. De igazából jobban örülnék neki, ha nem Colette lenne a lány, akit mentor-állnom kell. Bár még mindig jobb, mint Cora.Colette egy kicsit felkészülten indul az arénába. Megy neki az íjászkodás persze nem profin, de megy. Aztán megy neki a kés dobálás. Szerintem egy kicsit jobban, mint az íjászkodás. Meg persze nagyon jól mászik fára. Meg persze elég ügyes a növényekkel is. Nem is kellene aggódnom, de azért mégis. Hiszen 13 éves. És tőle jóval idősebbek lesznek az arénában. Forogni kezd velem a szoba, és legszívesebben összeesnék.<br />
- Chanel? - zökkent ki gondolatmenetemből Peeta hangja.<br />
- Tessék? - pislogok ártatlanul.<br />
- Azt kérdeztem, hogy jól vagy? - mosolyodik el. Mellette Katniss összeráncolt szemöldökkel néz rám. Jól vagyok persze. Csak a húgom bele került, abba, amitől szerettem volna megóvni.<br />
- Nem tudom. - válaszolok, és lesütöm a szememet. Tényleg nem tudom, hogy mi van velem. Az aratás óta különös érzések kerülgetnek. Nem tudom, hogy mik ezek az érzések. - Mit kell holnap csinálnom, amíg Colette és Owen a kiképzésen lesznek? - seprem ki a hajamat a szememből.<br />
- Megismered a többi mentort. - szól Haymitch. - Ne lepődj meg rajtuk. Mikor Katnisst mutattam be nekik, direkt megszívatták.<br />
- Nem vicces Haymitch! - bokszol a vállába Katniss.<br />
- Mit csináltak? - kérdezem gyanakodva.<br />
- Peeta lenyúlta a kitűzőmet, amíg aludtam, és másnap nem találtam meg. Snow elnökre kezdtem gyanakodni, és nem is akartam találkozni a többi győztessel. Végül muszáj voltam lemenni. És akkor Finnick, és Johanna elővették, és elkezdtek repülni. - csapja homlokon magát Katniss. - Fogalmam sincs, hogy mi értelme volt az egésznek, de azt tudom, hogy a győztesek több, mint fele őrült! - felnevetek, ahogy belegondolok, hogy Katniss mit élt át, amikor találkozott a mentorokkal. Szegény lány. Én is kiakadtam volna a helyében.<br />
- De ugye velem semmi ilyet nem terveznek? - kapom a szám elé a kezemet. Ha Katnisst megszívatták, akkor engem miért ne szívatnának meg? Peeta elvigyorodik.<br />
- Hát ki tudja. Náluk ezt már nem lehet tudni. - szuper, gondolom magamban. Még átbeszéljük a nap további részét, de utána megyünk vacsorázni. A vacsora alatt csak csendesen ülök a rakat kaja felett, és hallgatom Effie folyamatos dumáját. Nem sok kedvem van beszélni. Egyszerűen nincsen kedvem. Colette a tekintetét a tányérján pihenteti, és a villájával bökdösi a fasírtját.<br />
- Nem nézzük meg a felvonulás ismétlését? - hasítja ketté a feszült hangulatot Effie hangja. Persze ő eddig is beszélt, de nem hiszem, hogy figyeltünk is rá. Beadjuk a derekunkat, és átvonulunk a társalgóba, hogy megnézhessük a felvonulás ismétlését. Colette szorosan mellém ül, és a vállamra hajtja a fejét. Kisimítom barna hajtincseit az arcából, és elmosolyodom. A képernyő kivilágosodik, és Caesar Flickerman jelenik meg rajta. Idén valami borzalmas piros vagy vörös árnyalatú haja van. Elsüt néhány poént, amikor felcsendül a himnusz, és elindul az első körzet kocsija. Rachel le sem tagadhatná, hogy Rochelle nővére. Nagyon hasonlítanak csak talán kicsit idősebb. A második körzetbeli lánynak valahogy nem akar beugrani a neve. Azt tudom, hogy valami V betűs. Lehunyom a szememet, hogy erősebben tudjak rajta gondolkodni. Veda. Az egész csaj tiszta csinos. Meg is értem, hogy kiabálják a nevét. Főleg a fiúk. A negyedik körzetből Sebastian elég helyes fiú, és nagyon jól néz ki. Neki sem lesz baj a támogatókkal. Florence búzakölteménye tényleg mesés, és totál olyan, mint Fallon. Ezért is kiabálnak neki olyan hangosan. Aztán a tömeg egyszer csak elhallgat. Nem kiabálnak, nem ujjongnak csak néznek. Mintha megnyomták volna rajtuk a kikapcs gombot. Colette arcán nagyobb vigyor terül szét, és úgy integet, mintha az élete múlna rajta. Mert az is múlik rajta. A képernyő elkezdi mutogatni az első körzetet, a másodikat, és a kilencediket. Colettere és Owenre csupán egyszer tér vissza a kamera. Hát persze. Hiszen ez elég sok mindent elárul. De én büszke vagyok a húgomra. Nagyon büszke. Snow elnök beszéde után kikapcsol a készülék. Nyomok egy puszit Colette arcára, és a szobámba vonulok. Lefürdöm, és egy könnyű pizsamát keresek a szekrényben. Az arcomig húzom a takarót, és lehunyom a szememet. Holnap kezdődik a kiképzés. Csak jelen esetben nem nekem, hanem a húgomnak. Belefúrom az arcomat a párnámba, és megpróbálok aludni. Abból az alvásból csak pár óra sikeredik. Reggel hatkor már az ágyamon ülök, és a kint felkelő napsugarakat bámulom. Féltem Colettet. Nagyon. Nagyon. Nagyon. Ja, meg én is félek. Vajon jó mentor leszek? Az eddigi teljesítményeim alapján nem. Szóval, akkor mentorság Chanel 1:0. Kifésülöm a hajamat az arcomból, és az ablakhoz megyek. Kint nem látok túl sok embert. Nem meglepő hiszen a kapitóliumi emberek tízig alszanak. Neki döntöm a homlokomat a hideg üvegnek, és felnyögök. Az agyamban az után kutatok, hogy ha vissza mehetnék az időben mit kellene megváltoztatnom, hogy az aratáson ne húzzam ki Cora nevét és Colettenek nem kellene jelentkeznie. Egyszerű a megoldás. Hagyd, hogy Clodagh kinyírjon. Vagy Carson. Vagy Rochelle. Vagy Yestin. Vagy bárki a bőségszarunál. És, akkor biztos, hogy nem lenne most itt egy 11 éves gyerek sem. Percekig csak bámulok, és apura gondolok. Vajon mennyire lenne kiakadva? Vagy mennyire lenne rám büszke? Bárcsak el tudtam volna búcsúzni tőle rendesen. Mert nem igazán mondtam neki meg, hogy hálás vagyok neki, és, hogy szeretem. Ökölbe szorítom a kezemet, és sikítva beleverek egyet az ablaküvegbe. Nem érdekel, hogy fáj. Nem érdekel semmi. Meg akarom menteni a húgomat. Megfordulok, és háttal eldőlök a földön. Kitör belőlem a zokogás, és a tenyeremmel a szőnyeget kezdem verni. Szép kis példát mutatok a húgomnak. Őrjöngve vergődöm. Gratulálok Chanel! Nagyon szép nővér vagy!<br />
- Chanel! Chanel ébredj fel! - egy kezet érzek a vállamon, és a nevemet hajtogatja valaki. Kinyitom a szememet, és Katniss aggódó tekintetével találom szembe magamat.<br />
- Mi történt? - kérdezem halkan szinte suttogva. Katniss magához ölel, és nem tervez elengedni.<br />
- Chanel a frászt hoztad rám. Azt hittem, hogy történt veled valami.<br />
- Hol van Colette? - ülök fel, és belekapaszkodom a falba, hogy könnyebben fel tudjak ülni.<br />
- Kiképzésen. Beszélni akart veled mielőtt lemegy, de nem jöttél reggelizni. Ide jött, és akkor talált meg téged a földön fekve. Azt üzeni, hogy majd a kiképzés után beszélni szeretne veled. - mondja Katniss, és felülte az ágyra. - Most készülj. Így is késében vagyunk. - veregeti meg a vállamat. Rám mosolyog, és elhagyja a szobát. A fürdőbe megyek, és lezuhanyzom. A szekrényben egy farmer nadrágra, és lila felsőre esik a választásom. A hajamat összekötöm a fejem tetején, és elégedetten bólintok. Nem buliba megyek. Csak találkozom az eddigi viadalok győzteseivel. Katniss, Peeta, és Haymitch a liftnek támaszkodva várnak rám. Megforgatom a szememet, és rájuk sem nézve belépek a liftbe. Az üvegajtó bezárul, és elindul lefelé. A földszinten Haymitch elvezet minket egy folyosóra. Ott végig megyünk, és egy nagy terembe érkezünk. Katniss bátorítólag rám vigyorog, és a férje támogatásával belép a terembe. Lehajtom a fejemet, és úgy megyek utánuk.<br />
- Íme itt a 76. Éhezők Viadalának győztese! Chanel Hebert emberek! - mögülem érkezik a hang. Lassan megfordulok, és egy vigyorgó szempárral találom szembe magamat. - Ne szégyenlősködj Chanel! Most már közénk tartozol. - lép mellém a fiú, és átkarolja a vállamat. Finnick Odair. A negyedik körzetből. Katniss azonnal mellettem terem.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm5Z6dWYBkCgIw3kUiKWje5jKQFrvpAFtHkILbov1DgIQplvOQj-VYNOVSMjXXhbAiZJPM3NSCeAwqPAE3uhJqKvbB7fTn_q-5doXettqXGdptVKd7RWzNUUjUQko7jGr1ZEFRb6vD6OBu/s1600/tumblr_lx2xbuOAh31r23tzz.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm5Z6dWYBkCgIw3kUiKWje5jKQFrvpAFtHkILbov1DgIQplvOQj-VYNOVSMjXXhbAiZJPM3NSCeAwqPAE3uhJqKvbB7fTn_q-5doXettqXGdptVKd7RWzNUUjUQko7jGr1ZEFRb6vD6OBu/s1600/tumblr_lx2xbuOAh31r23tzz.gif" height="171" width="320" /></a></div>
- Finnick, hogy kell kezelni az őrülteket? - fejbe csapom magamat, és hitetlenül felnevetek.<br />
- Könnyű. Csak bólogass nekik. - Johanna Mason lépked felénk, egy szőke lány társaságában. Ez a lány Daisy Holloway. A 75. Éhezők Viadalának győztese. Katniss arca megkeményedik. Nem tudom. Szerintem nem igazán kedveli Daisyt. Daisy elém lép.<br />
- Gratulálok az esküvődhöz. - elkerekedik a szemem, és oldalra sandítok. Katniss a szája elé kapja a kezét, és csapkodni kezd. Odalép Katnisshez, és ezt mondja neki: - Neked meg gratulálok a viadalhoz. És sajnálom,hogy kihúztad a húgodat. - most már nem tudom megállni én is felnevetek. Johanna lehajtja a fejét, és a szeme elé tartja a kezét.<br />
- Nem Daisy. Katniss ment férjhez, és Chanel húzta ki a húgát. - mutat rám majd Katnissre. Daisy méreget minket egy ideig. Majd bólint. Megveregetem a vállát, és elindulok, hogy megismerkedjek a többiekkel.<br />
- Chanel várj! - kiabál utánam valaki. Daisy szőke tincseit pillantom meg. - Nekem is van húgom. Dorotea a neve. Én is rettegtem attól, hogy kihúzzák. - kezd el fecsegni. Leülünk egy kanapéra, és beszélgetni kezdünk. Daisy elmeséli, hogy Johanna elég sokat segített neki abban, hogy visszatérjen az emlékezete. És bár még mindig vannak az életéből foltjai már egész sokra emlékszik.<br />
- Akkor te is most vagy először mentor? - vigyorodok el, és örülök neki, hogy nem csak én vagyok kezdő. Daisy bólint.<br />
- Ne aggódj. Piper nem fogja kinyírni Colettet. Szerintem elég hamar meg fog halni. gondolkodik el. Nevetve lesütöm a szememet. Daisy elég dilis lány. De szerintem én is az lennék, ha neki csapódtam volna egy hegynek. </div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-14306149661171626422014-02-09T10:12:00.003-08:002014-02-09T10:12:44.508-08:00:)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Frissítettem a szereplőket tessék megnézni! A részt hétfőn este kapjátok meg! Remélem nem baj.<br />
Pansy Graham <3</div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-1676205384847098762014-02-05T07:19:00.000-08:002014-02-05T07:19:13.331-08:00.:13.Felvonulás:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i>Na, amint látjátok VÉGRE befejeztem a részt, és fel is rakom. Remélem tetszeni fog, ha már ennyit vártatok rá. Mielőtt elfelejteném, ami lehetetlen R.I.P Philip Seymour Hoffman! You will always be our Plutarch <3 Jó olvasást :) Ja, és remélem látjátok, hogy nevet változtattam. Mától a nevem Pansy Graham Úgyhogy most utoljára írom nektek azt, hogy: Lots Of Love Reni Everdeen :) </i><br />
<i>_______________________________________________________________________________</i><br />
Reggel szívem szerint sikítva kirohannék a világból, mert tudom, hogy hamarosan megérkezünk a fővárosba. És még mindig nem fogtam fel, hogy a húgom és a legjobb barátnőm ikertesója lesz a kiválasztott. Felülök az ágyon, és a fejemre húzom a takarómat. Most körülbelül úgy nézhetek ki, mint egy szellem. De jó is lenne, ha most egy szellem lehetnék. Láthatatlan, és átlátszó. Kísérteném Snow elnököt. Igen, igen ez jó. Snow sosem lenne egyedül. Követném mindenhova, és néha béna szellem hangokat hallatnék, mint: Búúúú, meg Bohooo. Egyszóval én ellennék Snow meg kikészülne. Érzem, hogy a vonat zötyög szóval már a második körzetben járhatunk. Ezek szerint egy-két óra, és megérkezünk a Kapitóliumba. A fejemet rázom, amitől a takaróm is rázkódni kezd. Kitapogatom az ágy szélét, és megpróbálok leszállni róla. Talpra ugrok, és még mindig szellemként kezdem keresni a szekrényt. Amit persze meg is találok pár perccel később, de úgy, hogy szépen beleverem a fejemet. Felszisszenek, de hála istennek csak egy kicsit fáj mert a takaró felfogta az ütközést. Kihúzom a tolóajtót, és egy könnyű ruha után kezdek tapogatózni. Nem tudom, hogy milyen színű a ruha sőt még azt sem tudom, hogy hogyan néz ki, mert csak kikapom a szekrényből, és visszamegyek az ágyamhoz. Vagyis visszaszeretnék menni, de nem tudok. Beverem a lábamat az ágy sarkába, és hanyatt esem. Szép volt, Chanel! Ezt remekül megcsináltad! Felugrom a földről, és sikeresen le fejelem az ágy azon részét, ahova bevertem a lábamat. Hogy lehetsz ilyen béna Chanel? Vagyis én nem vagyok béna csak a fejemen van ez a takaró, és emiatt kicsit ügyetlen vagyok. Csapkodok egy párat a karommal, hogy sikerüljön leszedni magamról a takarót. A földön landol a pehely könnyű szellem jelmez. Megfogom a citromsárga ruhát, amit sikerült kitapogatnom, és belebújok. Hozzá illő szandált veszek fel, és kimegyek a kabinomból. Nem érdekel, hogy mentorként illene példát mutatnom a kiválasztottaknak, és időben kiérni. Most éppen lázadok a rendszer ellen. Agyban. Összefonom magam előtt a karomat, és megmarkolom a ruhám szélét. A hajam belehull a szemembe, és ettől ismét szellemnek érzem magamat, mert nem látok semmit. Nem is fogom belőle kiseperni még azért sem. Persze mire kiérek úgy érzem, hogy megvakultam ezért előre hajolok, majd hátra, és kizúg a szememből a hajam. Effie Trinket kivételesen nem olt szét, amiatt, hogy elkések, ezért nyugodtan ülök asztalhoz. A tányéromra egy zsömlét veszek ki, amit megkenek dzsemmel. Colette velem szemben ül, és lehajtott fejjel rágcsálja a sütijét, amit kiszedett magának. Owen mellette ül, és narancs levet iszik. Katniss ül mellettem, és belerúg a bokámba. Felszisszenek, és összehúzott szemekkel meredek rá.<br />
- Mi van? - tátogok némán. Katniss a húgomra bök. Ja, igen. Én vagyok a mentora. Valamit csinálnom kellene. El kellene mondanom neki a mai menetrendet. De ehhez nincsen kedvem! Nem akarom, hogy a húgom is átélje azt, amit én már egyszer átéltem. A viadalt. A számon keresztül távozik a levegő, és a szokásos kapitóliumi mosolyommal bámulok Colettere.<br />
- Szóval. Nem sokára megérkezünk a Kapitóliumba. Ott hagyjátok, hogy kezelésbe vegyen benneteket a kis csapat. Utána találkozhattok a stílustanácsadóitokkal, akik majd felöltöztetnek benneteket a felvonulásra. - mondom el egy szuszra az egészet. Colette félre néz, és előrébb hajol. Tudom, hogy mit csinál. Amikor ideges mindig összeszorítja a kezeit a térde között, és igyekszik összegörnyedni. Barna haja fátylat von kettőnk közé, és próbál megnyugodni. Owen viszonylag nyugodtan dobol a lábával a földön. Nem tudom, hogy még mennyi idő, mire megérkezünk a Kapitóliumba. Remélem már nem sok, mert megőrülök! Vagyis, ha megőrülök, akkor tényleg el kell mennem egy pszichológushoz, aki majd kikúrál. Az ablakon keresztül megpillantom a Kapitólium hegyvonulatait. Teljesen lesápadok, és szaggatottan kezdem szedni a levegőt. Nem! Ez nem lehet! Nem akarok még itt lenni. Ez vicces, mert az előbb még megakartam érkezni, de most visszaszívom az egészet. Azt akarom, hogy a vonat álljon meg, hogy letudjunk róla ugrani, és tudjunk visszamenni a tizenkettedikbe! Owen az ablakhoz rohan Colette viszont tovább ül az asztalnál, és előre-hátra hintáztatja magát. Tudom, hogy mindjárt megáll a vonat, és elkezdődik a viadal. Nekem mg végem. Végig kell néznem a húgom halálát. Hirtelen remegni kezdek. Nem! Az én húgom nem halhat meg! Erős lány. És ravasz. Nagyon ravasz. Meg tudja nyerni. Ő nem olyan, mint a többi 13 éves kiválasztott. Ő más. Az ablakok elsötétülnek, és tudom, hogy az alagútban vagyunk. Amitől már csak egy lépés az Átalakító központ. És nem is tévedek sokat. Ugyanis alig két perccel később már a fura emberi lényeknek nevezett alakokat látom meg. Owen ideges mosollyal integetni kezd. Támogató vadászás.<br />
- Colette. - suttogom. A lány felemeli a fejét, és belenéz a szemembe. - Menj és integess. Kérlek. - nézek rá könyörgően. Colette arca megvonaglik, és eltolja magát az asztaltól. Pár kisebb lépéssel az ablakhoz megy, és fanyar vigyorral az arcán integetni kezd a gyilkosainak. Bár igazából nem is ők a gyilkosok. Hanem Snow. Kiráz a hideg, amikor a vonat fékez egyet. Megjöttünk. És most tényleg. Az ajtó kinyílik, és tudom, hogy most már abszolút nincsen ki út. Akármennyire is kerestem most már nincsen! Le kell szállnunk erről a szerelvényről, és bele kell csapnunk a lecsóba! Katniss karon ragad, és finoman húzni kezd. Colette követ minket, és együtt leszállunk a vonatról. Átvágunk a tömegen, és sötétített ablakú kocsikba szállunk. Összekulcsolom az ujjaimat, és az ablakon keresztül a várost nézem. Már megkezdődött a visszaszámlálás a viadalig. A hideg is kiráz tőle. Ma már sokadjára. Megint csak sikítani akarok, de erre nincsen sok esély. Főleg úgy, hogy megérkeztünk a központ elé. Felmerül bennem a kérdés, hogy, amíg a Owen, és Colette átalakulnak, addig nekem mit kell csinálnom. Azonban nem maradok sokáig tudatlan. Ugyanis Katniss azonnal választ ad a gondomra. <br />
- Megmondod Cinnának, hogy a húgod nem vesz fel magas sarkút! - először nem értem, hogy mit akar mondani, de aztán leesik. Cinna biztos, hogy úgy akarja, öltöztetni Colettet, mint anno engem. Colettet, és Owent elvezetik a szobájukba, ahol kezelésbe veszik majd. Én meg már éppen meg szeretném keresni Cinnát a volt stílustanácsadómat, amikor valaki megkocogtatja a vállamat.<br />
- Cinna! - mosolyodok el, és megölelem. Cinna nevetve viszonozza a gesztust.<br />
- Katniss mondta, hogy beszélni akarsz velem. - mondja. Aprót bólintok. Igen beszélni szeretnék vele.<br />
- Colettet ne robbantsd fel! - kezdem. Cinna felnevet. - Nem úgy gondoltam. Hanem úgy, hogy ne legyen rajta semmi feltűnő. Érted? - hajolok hozzá közelebb, hogy nyomatékosítsam az egészet.<br />
- Nyugi. Semmi ilyet nem terveztem. - rázza meg a fejét mosolyogva. - Az idei viadalon nem a körzeten lesz a hangsúly.<br />
- Mi? - kerekedik el a szemem. - Hogy érted, hogy nem a körzeten lesz a hangsúly? - vonom fel a szemöldökömet kérdőn.<br />
- Portia és én arra gondoltunk, hogy idén megmutatjuk Snow elnöknek, hogy az ő szívén szárad a gyerekek halála. Ezért most Colette és Owen is gyereknek lesz öltöztetve.<br />
- Nem értem. - vakarom meg a kezemet fej rázva.<br />
- Chanel! Coletten semmi smink nem lesz. Se semmi olyan, ami azt mutatná, hogy ő felnőtt. Ő az új törvényt fogja szimbolizálni. Azt, hogy gyerekek halnak meg. Kis gyerekek. - teszi a kezét a vállamra. Ez nem is rossz ötlet. Hálásan borulok Cinna nyakába, és elerednek a könnyeim. Az elkövetkezendő időben, amíg Colette felkészül a felvonulásra Katnissel beszélgetek egy kis szobában. Megbeszéljük, hogy mekkora szívás ez az egész. Hogy a húgom lehet meghal az arénában, és, hogy én semmit nem tehetek ellene. Aztán elérkezik a várva várt pillanat. Effie vigyorogva ecseteli, hogy mennyire szuper Cinna és Portia ötlete miközben a helyünkre kísér bennünket. Én csak bólogatok, és megigazítom magamon a világos piros ruhát. Nem nagyon vacakoltam azzal, hogy mit vegyek fel. Mivel nem is nagyon érdekel. A számat harapdálva nyújtogatom a nyakamat hátha elindult már a nyitó ünnepség, de még egy kocsi sem indult el. A közönség zúgolódva, és fecsegve nézik a köröndöt. A szívem a torkomba ugrik, amikor meglátom az első körzet kocsiját. Rachel vörös haja fonatokban omlik le a vállára. Csillogó ruhakölteményt visel, és integet. Mögötte a második körzet kocsija jön. Idén is valami harci ruha van rajtuk. A negyedik körzetbeli fiú most még csinosabbnak néz ki. Mint egy Olimposzi isten! De komolyan. A tömeg ujjongva kiabálja a nevét, amit én is meghallok. Sebastian. A hetes lányból fát csináltak, mint minden évben. Florence búzakölteményben integet, és puszit dobál. Az emberek rá ismernek benne Fallonra, mivel nagyon ujjonganak neki. És, amikor már azt hiszem, hogy ők keltenek nagy benyomást megérkezik a tizenkettedik körzet kocsija.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZ1Sd88p71_I3jDFc9dIMVbDhOE1K_oAcPNrf83xASSoCMkk4yPYIUpS3FFyuPIM4Mfz-bawBpvZIbgLm5qk-STX7P5v608W4SbptCO16JuMkBaiEBDToE1zm4VB56ezEkyNfjVcfU-qb8/s1600/1509183_624760950917693_781135422_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZ1Sd88p71_I3jDFc9dIMVbDhOE1K_oAcPNrf83xASSoCMkk4yPYIUpS3FFyuPIM4Mfz-bawBpvZIbgLm5qk-STX7P5v608W4SbptCO16JuMkBaiEBDToE1zm4VB56ezEkyNfjVcfU-qb8/s1600/1509183_624760950917693_781135422_n.jpg" height="287" width="320" /></a></div>
Colette fehér habos ruhát visel, és abszolút semmi smink nincsen az arcán. A haja hajráfszerűen be van fonva, és hátul kontyba van kötve. Annyira szép, hogy rá sem ismerek. Pedig egyszerű a ruhája, de mégis érzem, hogy Cinna elérte a célját. A közönség elkomorul a lány láttán, és összenéznek. Igen! Ez volt a cél! Hogy elgondolkodjanak azon, hogy mire készülnek ezek a gyerekek, kiválasztottak. Arra, hogy megölessék magukat az arénában! Arra, hogy feláldozzák magukat! És mindezt az ő szórakoztatásukra. Colette mosolyogva felemeli a kezét, és integetni kezd. Tudja, hogy mi a dolga. Megmutatni, hogy ő éppen halálra készül. Megmutatni, hogy ő az én húgom, aki önként jelentkezett. Hogy a kis húgát kihúzták az aratáson. És ez a Kapitólium hibája. Miattuk rendezik meg minden évben az Éhezők Viadalát. Miattuk gyászol egész Panem! És erre most talán ők is rádöbbentek. Arra, hogy nem a kiválasztottak a gyilkosok. Hanem Snow elnök! </div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-58775500095691971712014-01-27T08:51:00.000-08:002014-01-27T08:51:10.416-08:00.:12.Őrült:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="color: orange;"><i>Wáááá. Igen elég szépen kezdem a bejegyzést. Túl vagyunk a 10.000 megtekintésen! Miattatok írom a történetet. És végeztem egy kis kutatást és feltűnt, hogy a legelső kommentemet Abby Silver írta. Szeretném neked és mindenkinek megköszönni, aki csak ír nekem. Szörnyen hálás vagyok érte. Ha nem lennétek a blog se lenne. Nem is húzom tovább az időt. Lots Of Love Reni Everdeen :)</i></span><br />
<i>_______________________________________________________________________________</i><br />
Itt az ideje, hogy a családtagok elbúcsúzzanak a kiválasztottaktól. Colettehez összesen három ember fog bemenni. Cora, aki helyett önként jelentkezett. Prim, aki húgaként szereti, és rengeteget vigyázott rá. És Gale, aki mivel a barátom elbúcsúzik a húgomtól. Nekem hivatalosan fel kellene szállnom a vonatra, de megmondtam Katnissnek, hogy én megvárom a húgomat. A békeőrök szorosan körül fognak, amikor megérkezik Cora. A szemeit könnyek áztatják, és úgy néz rám. Megsimogatom a haját.<br />
- Menj be. Vár rád! - intek az ajtó felé. Cora megtörli a szemét, és bólint egyet. Bemegy az ajtón, és hallom, ahogy hangosan felzokog. Ez annyira lehetetlen. Nem tudom megakadályozni sehogy, hogy a húgom életben maradjon. Szeretnék bemenni helyette az arénába még egyszer, de ez teljességgel lehetetlen.<br />
- Hé, Chanel! - legyezi meg előttem egy lány a kezét. Az ő szeme is vörös a sírástól. Szőke haja izzadtan tapad az arcára. Egy könnyű mozdulattal kisepri onnan, és megpróbál mosolyt erőltetni az arcára. - Sajnálom. - rázza meg a fejét. Süt a hangjából a szomorúság. Mellőlem egy békeőr benyit a szobába, és kirángatja sikongató húgomat. Prim magához öleli Corát, és bemegy helyette. Cora a nyakamba ugrik. Sírva könyörög. Könyörög, hogy mentsem meg a nővérét. A lift kinyílik, és Gale lép ki rajta. Leteszem a földre a húgomat. Gale odarohan, és szorosan magához ölel. A száját a hajamon pihenteti. Prim kilép a szobából, és kézen fogja a húgomat. Int egyet mielőtt belép a liftbe. Gale gyorsan megpuszil majd bemegy Colettehez. Most már nem jön senki. Nincsen több ember, akitől Colette elbúcsúzhatna. Mi lesz, ha a Kapitóliumba érünk? Colette elmegy mellőlem. És lehet, hogy soha többé nem lesz a kishúgom, akit meg kell védenem a világ veszélyeitől. Nem akarok sírni, mert Colette nem sokára kilép azon az ajtón, és ha én sírok ő is. Gale kirántja a karját a békeőr szorításából, és hozzám lép.<br />
- Rendben lesz. Minden. - simítja ki a szemembe hulló hajamat. Lehajol hozzám, és megcsókol. Most jövök rá, hogy csak három hét múlva találkozunk újból. Átkarolom a nyakát, hogy közelebb legyek hozzá. Nem érdekel a kis közönségünk. Gale még nyom egy apró puszit a számra mielőtt elmegy.<br />
- Végzett. - biccentek a békeőr felé. Szigorú tekintettel bemegy a szobába, és a húgommal jön ki onnan. Colette arca felderül, ahogy meglát, de azonnal lehervad a mosolya. Beszállunk a liftbe, és elindulunk lefelé. Lent beszállunk a kocsikba, amik majd a vonatállomásra visznek bennünket. Colette feje az ablaküveghez koccan, és az ujjaival apró köröket rajzol rá. Nem hiszem el, hogy meghalhat. Persze egyszer úgyis meg kellett volna halnia, de nem egy viadalon. Hihetetlen, hogy Hebert család ennyire borzalmas helyzetben van. Kihúzzák a legidősebb fiút. Aztán kihúzzák a legidősebb lányt. A legidősebb lány kihúzza a legfiatalabbat, és a középső lány önként jelentkezik helyette. Összerázkódom ettől a gondolattól. Szerencsére hamar megérkezünk, és most nem engem hanem a hugicámat veszik a kamerák. Owen kapkodja egy ideig köztünk a fejét. Igazából nagyon hasonlítunk egymásra. Csak Colette haja valamivel hosszabb, mint az enyém. Sóhajtva nézem, ahogy a vonat ajtaja becsukódik előttünk. A könnyeim elhomályosítják a látásomat. Jobban félek, mint a saját viadalom előtt. Sőt még annál is jobban. Elvezetem őket az étkezőbe, ahol a többiek már elfoglalták helyüket. Haymitch idén is velünk utazik. Katnissék nem is mennek nélküle a Kapitóliumba. Colette meg sem lepődik a sok kajától. Ő már megszokta a "gazdag" életet. Viszont Owen szája kettényílik a meglepettségtől.<br />
- Szedjetek kaját utána beszélünk. - mondja Peeta, és mosolyogva nézi, ahogy a két kiválasztott elkezdi tele pakolni a tányérját. Míg Owen telepakolja a tányérját Colette csak annyit szed, mint általában. Körbeüljük az asztalt. Én egy csésze gőzölgő teát fogok a két kezem közé, és mélyen belebámulok. Katniss belebök az oldalamba. Azt akarja sugallni, hogy kezdjek már beszélni hisz mentor vagyok vagy mi fene.<br />
- Idén én leszek Colette mentora, és Peeta lesz Owen mentora. - szép. Ennyit voltam képes kinyögni. Colette villája megáll a levegőben. - Hol van Effie? - fordítom az üres hely felé a tekintetemet mivel feltűnik, hogy kedvenc Kapitóliumi kísérőm hiányzik közülünk.<br />
- A szobájában emészti az aratást. - morogja Haymitch egy piás üveget lötyögtetve a kezében. Bólintok egyet majd belekortyolok a teámba. A feszültséget szinte tapintani lehetne. Vagy egy ollóval elvágni. Mindegy melyik hasonlatot használjuk. Az asztalnál ülő emberek mind ismerik a húgomat. Legalább annyira, mint engem. Megiszom a teámat, és felállok az asztaltól. Kimegyek az étkezőből, és megkeresem a szobámat. Most nem <i>Lány Kiválasztott</i> felirat lesz a szobámon. Most <i>Női Mentor </i>felirat díszeleg az ajtómon. Peeta és Katniss persze egy szobát kaptak ezért összesen hat szoba van a folyosón. Benyomom az ajtót, és hirtelen elöntik az agyamat az emlékek. Ez a szoba talán egy kicsivel kisebb, mint a kiválasztottak szobája, de nem sokkal. Ugyanúgy egy ajtó és egy szekrény foglal helyet benne. A fal sötét színűre van mázolva alattam pedig ugyanolyan színű szőnyeg foglal helyet. Kiszedem a szalagot a hajamból, és lerúgom a cipőmet. A falhoz megyek, és egész egyszerűen elkezdem beleverni a fejemet.<br />
- Ha a Kapitóliumba érünk az első dolgom lesz, hogy megkeresem Finnicket, és megkérdezem tőle, hogy hogyan kell kezelni az őrülteket. - Katniss hangjára eszmélek fel, és összehúzott szemöldökkel meredek rá.<br />
- Azt akarod ezzel mondani, hogy őrült vagyok? - teszem csípőre a kezemet.<br />
- Te mondtad nem én. - keményedik meg az arca.<br />
- De Finnick, hogy tudja kezelni az őrülteket? - kérdezem, mert ez nekem homályosan cseng.<br />
- Annie Cresta a felesége. - adja tudtomra a tényt Katniss. Fejbe csapom magamat, és a fejemet rázom, mert nem tudom, hogy ezt, hogy felejthettem el. - Nézd tudom, hogy kiakadtál az egész miatt, de nem kéne agyi sérüléseket szerezned emiatt. - nyúl a kezem után. Megérinti a csuklómat, és elmosolyodik. Fel sem tűnt, hogy a tőle kapott karkötőt viselem. Csak alváshoz szoktam levenni, mert félek, hogy összenyomom. És most kivételes eset, de rajtam van. Ahogy így ülünk egymás mellett rájövök, hogy a viadal után is ez volt. Csak akkor győztesként mentem haza a vonaton most meg mentorként megyek a Kapitóliumba.<br />
- Nem akarom, hogy meghaljon. - mondom és elcsuklik a hangom a mondat végére. Katniss arca megfeszül, és felém hajol, hogy megöleljen. Beletemetem a vállába a fejemet, és most utat engedek a könnyeimnek. Ha Colette meghal csak Cora marad nekem.<br />
- El kell mondanom neked valamit. - suttogja elhaló hangon. A könnyeimet törölgetve húzódok el tőle. Katniss feszengeni kezd, és megpróbálja visszaszívni, amit mondott.<br />
- Mondd el. - unszolom. Katniss beletúr a hajába, és összekócolja. Látszik rajta, hogy megbánta, amit mondott.<br />
- Csak Cora neve volt felírva a cetlikre. - nyögi ki, és azonnal elkerekednek a szemei. A szám ketté nyílik a döbbenettől. Tessék? Hogy mi van? Cora neve volt a cetliken. Snow így áll bosszút azért a kis elszólásomért. Pedig nem mondtam semmit csak annyit, hogy a Kapitólium bábja vagyok. Ezért kell engem büntetnie?<br />
- Honnan tudod? - kapkodok levegő után.<br />
- Amíg te vártad Colettet én lenyúltam az üveggömböt. Széthajtogattam vagy 20 cetlit, és mindegyiken Cora neve állt. Egyetlen cetli volt, amin meg Ocean neve szerepelt. - látszik rajta, hogy dühíti, amit mond. Megértem. Engem is dühít. A kezemmel egy párna után kutatok, hogy beletudjak ordítani. Fehér selyem párna, és könnyedén belenyomom az arcomat. Sikítani kezdek, és kezdem érteni, miért akar engem Katniss kezeltetni. - Vacsoránál találkozunk. - szól Katniss, és hallom, ahogy csapódik az ajtó utána. Szegény párnát könnyekkel áztatom be, és folyamatosan vergődök. Snow egy icipici elszólás miatt megakarja ölni a kisebbik húgomat. De ezt Colette megakadályozta, és helyette ő megy a biztos halálba. Na, persze Snow ennek is örül, hiszen tök mindegy. Valamelyik húgom haljon meg. A szoba átvált valami sötétebb színre, és ezzel adja tudomásomra, hogy jé este van. Leveszem a kék ruhámat, és a cipők mellé hajítom. Bemászok a szekrénybe, hogy ki tudjak belőle venni valami mást. Egy fehér nadrágon, és ingen állapodok meg. Belegyömöszölöm magamat, és kimegyek vacsorázni. Én érkezem utoljára, de Effie most nem teszi szóvá a késésemet. Elkenődött a szemfestéke, és parókája is kicsit ferdén áll a fején. Szomorú mosoly ül az arcán, és csak időnként kotyog közbe. Nem vagyok éhes így csak egy kis muffinnal szemezgetek. Colette folyamatosan az arcomat nézi abban a reményben, hogy le tud róla valamit olvasni. Póker arcot vágok, mintha érzéketlen volnék. Persze nem vagyok érzéketlen. Egész egyszerűen semmi kedvem most beszélni vele. Vacsora után átmegyünk egy másik szobába, hogy megnézhessük az aratást. Előre félek tőlük. Kisebbek, nagyobbak. Erősebbek, gyengébbek. Mind Colette ellenfele. Ja, meg Owen ellenfele is. Katniss és Effie közé ülök le. A képernyő kivilágosodik, és az első körzetet mutatják. Egy rikító sárga parókás nő kihúz egy 14 év körüli lányt, de egy vörös hajú magas jelentkezik helyette. A szívem kihagy egy ütemet. Ugyanaz a lány, aki rám mosolygott a Győzelmi körúton. Aki egyedüliként jelent meg a húga családjaként. Akinek én öltem meg a húgát. Rochelle nővére. Rachel. Katniss ijedten fordítja felém a tekintetét. Tudja, hogy ki ő. Persze, hogy tudja. A fiú egy kigyúrt, és izmos 20 éves. Ezt nem hiszem el. Colette összerezzen a sarokfotelben. Látszik rajta, hogy megijedt. Persze. Ilyen ellenfeleim voltak nekem is. A második körzetből két 19 évest húznak ki. A fiú a mellkasát veri míg a lány a haját dobálgatja, és puszit dobál a fiúknak. Szőke haja van, és kék szeme. Első ránézésre egy csinibabát vélsz benne felfedezni, de a tekintetében ott a gyilkos vágy. A harmadik körzetből két 11 évest húznak ki. Persze. Hiszen ott senki nem fog helyettük jelentkezni. A negyedik körzet következik. A lány fekete hajú, és homályos tekintetű. A fiú viszont azonnal megfog. Nem tudom miért. 14 éves körül lehet. Barna haja össze-vissza meredezik a fején. Piszkosszürke tekintetével pásztázza a közönséget. Egész helyes srác. És izmosnak is néz ki. Colette szeme felcsillan, ahogy nézi. Kamasz. Az ötödik, és hatodik körzet semmilyen, és viszonylag unalmas az a tipikus bőségszarunál hal meg elsőnek kinézetű lány, és fiú. A hetedik körzetbeli lány nem is hasonlít lányra. Folyamatosan morog, és vicsorog a közönségre. A fiú meg egy nyápicnak tűnik első látásra. De másodikra is.<i> </i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYbsf2f_AQWsm2OssHHKTYHrVeNcYWovnkRlLnIaDwPbWM0fNkEI6aa88Teh-0RhDqdCNf2T2vFI7EskprhMkZJ1TAM2AKkhKSp8UmP-ELFBrOcGYBWBrjQSjp4PXTtkh108Kw0y5hwjcU/s1600/tumblr_m954lfUnDo1rv240t.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYbsf2f_AQWsm2OssHHKTYHrVeNcYWovnkRlLnIaDwPbWM0fNkEI6aa88Teh-0RhDqdCNf2T2vFI7EskprhMkZJ1TAM2AKkhKSp8UmP-ELFBrOcGYBWBrjQSjp4PXTtkh108Kw0y5hwjcU/s1600/tumblr_m954lfUnDo1rv240t.gif" height="160" width="320" /></a></div>
A nyolcas egy beteg, nyomorék sántikálós lány. A fiú meg a testvére, aki szintén sántít. Elfacsarodik a szívem, ahogy belegondolok. Ezek nem sokáig fognak élni. A kilencedik körzetből egy szerencsétlen 11 éves lányt szólítanak. Már éppen megsajnálnám, amikor egy lány kirongyol a 13 évesek közül.<br />
- Önként jelentkezem! - a szívem ismét kihagy egy ütemet. Barna haj, barna szem és ugyanaz az angyali tekintet, mint a kis szövetségesemnek. Automatikusan a nyakamhoz kapok, és megszorítom a nyakláncomat. Florence. Nem is látom, hogy a fiú kicsoda annyira a lányra koncentrálok. Fallon miatt teszi. Vagy miattam. Tudja, hogy mire gondoltam a körút alatt. A tizedik, és tizenegyedik körzetből egyaránt egy 16 éves lány, és fiú lesz a kiválasztott. Aztán következik a drámáiról híres tizenkettedik körzet. Halálra vált arccal húzom ki a nevet, és kezdődik a feszkó. Katniss, is elejti, Peeta is és Effie is. Végül felolvasom a nevet. A kisebbik húgom előlép, de Colette azonnal vagyis nem azonnal kicsit később jelentkezik helyette. Utána Owen neve is kihúzásra kerül. Így belegondolva még borzalmasabb az egész. Véget ér a közvetítés, és elsőként hagyom el a szobát. Holnap megérkezünk a Kapitóliumba. És én mentor leszek nem játékos. Mit is gondoltam a körút alatt? Megvan. Hülye Viadal! Hülye Kapitólium! És Hülye Snow elnök! </div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-44606705975557607712014-01-24T06:51:00.001-08:002014-01-24T06:51:29.376-08:00.:11.Az önkéntes:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i>Jó napot kívánok! Önök Reni Everdeen első számú blogját olvassák melynek címe Impossible Hunger Games 2! Oké ez viccnek is rossz volt. Köszönöm a kommenteket és üdvözlöm a 13. rendszeres olvasómat a blogon! Örülök neki, hogy itt van és remélem marad is! Nem is húzom tovább az időt jöjjön a rész. Remélem sokkolni fog titeket! Lots Of Love Reni Everdeen :)</i><br />
<i>_____________________________________________________________________________</i><br />
Rettenetesen örültem neki, hogy a húgaim már szinte maguktól jártak velem az erdőbe tanítás után. Cora inkább a növényekkel barátkozott meg. A fegyvereket is megpróbálta, de nem igazán ment neki. Viszont Colette nagyon jól teljesített. A késekkel már majd, hogy nem úgy bánik, mint én és az íjászkodásban sem teljesít alul. A fáról szerencsére nem zúg le és ennek örülök. Az estéim így teltek nappal viszont teljesen mást csináltam. Vagy legjobb barátnőmmel lógtam, aki ennek nagyon örült vagy Galel voltam, ha éppen nem a bányában volt. De akármennyire is volt viszonylag jó az elmúlt két hetem ma mégis izzadságban fürödve ébredtem fel. És, hogy őszinte legyek még most is az ágyamban fekszek és az óra idegtépő ketyegését hallgatom. Ma van az aratás és most kivételesen örülök, hogy nem vagyok a közelében a gyerek sikolyoknak. A fallal szembe fordulok és csak bámulom percekig. A mai nap menete úgy lesz, hogy délben megérkezik Effie Trinket és megkeres minket, hogy kezdjünk készülődni az aratásra. A húgaim is elkészülnek és átviszem őket Primhez, akivel majd elmennek az aratásra. Hálás vagyok, hogy Prim az utóbbi időben rengeteget segített nekem. És nem csak nekem hanem úgy általánosságban mindenkinek. Nem tudom meddig fekhetek az ágyban csak azt tudom, hogy kint már süt a nap. Nehézkesen kiszállok a biztonságot nyújtó ágyamból és beledugom a lábamat a papucsomba. Pislogok egy párat és kitolom a szobám ajtaját. Éppen időben, ugyanis Cora abban a pillanatban sikít fel. Benyitok a szobájába és megpillantom, ahogy az ágyon ül és előre hátra hintáztatja magát. Odasietek hozzá és átölelem. A könnyei utat törnek és eláztatják a vállamat. Nem érdekel, hogy tiszta víz lesz már megszoktam. Colette már nem álmodik ilyeneket viszont Cora egyre inkább. Érzem, ahogy elapadnak a könnyei és lelassul a légzése. Elaludt. Finoman ráfektetem összekönnyezett párnájára és betakarom. A függönye mögül már elő bukkan egy nyári napfény csík és beragyogja a szobának azon részét, ahová bejutást nyer. Halkan becsukom magam mögött az ajtót és lekocogok a lépcsőn. A konyhába megyek és engedek magamnak egy pohár vizet. A számhoz emelem és azonnal kiürítem. Beledobom a mosogatóba és leülök az egyik székre. Már egyszer viadalt nyertem nem kellene izgulnom most azért, hogy kihúznak. Mivel én fogok húzni! Az óra már tizenegyet mutat. Várjunk csak! 11? Mi van? Ijedtemben felugrok a székről és fel is rúgom. Elhúzom a számat és felállítom a földre esett tárgyat. Effie mindjárt itt van én meg úgy nézek ki, mint, aki most kelt ki az ágyból. De ez így is van. Most keltem ki az ágyból! Colette úgyis mindjárt le jön és Cora is jön vele. Colette az elmúlt napokban egy tapodtat sem mozdult a húga nélkül. Betartotta az ígéretét és vigyázott rá, ahogy kértem. Mikor hazajöttem még egy kamaszlány volt, aki mindig a középpontban akart lenni, de, a konyhás eset után rádöbbent, hogy már csak mi vagyunk neki. És mivel engem már nem kell megvédeni ezért úgy döntött, hogy bármi történjék ő nem engedi, hogy bárki is bánthassa Corát. Ez egy felől megható. És nagyon büszke vagyok rá. De Cora meg megkattan már attól, hogy nem mehet egyedül sehova. Hiába kell ma neki is aratásra mennie nem fogja fel a súlyát annak, hogy ma akár az ő nevét is kihúzhatom. A percek telnek, de én még csak a szekrényig jutottam el, hogy kivegyem belőle a kenyeret és a sajtot. Felszeletelem a pékárut és rákenem a sajtot, ami már megolvadt a szekrényben. Ráteszem a tányérra és készítek egy-egy pohár forró csokit. A gőzölgő italokat az asztalra teszem és az órára pillantok. Ezeknek az elkészítése összesen 30 percet vett igénybe. Már éppen fel akarnék menni, hogy felkeltsem a lányokat, amikor nyílik az ajtó és két ásító kishúgom lép be rajta.<br />
- Jó reg... - harapja el a mondatot Colette és kijavítja magát. - Jó delet, ha van ilyen. - Cora bólint és most kivételesen hagyja, hogy nővére magával húzza. Felülnek a székükre és éhesen csillogó szemekkel elkezdenek enni. Én is leülök reggelizni, de közben folyamatosan az aratáson kattog az agyam. Nem megy. Egész egyszerűen nem tudok másra gondolni! Azzal terelem el a figyelmemet, hogy előveszem a kamrából a sütiket, amiket tegnap sütött Peeta. Kihelyezem az asztalra és veszek belőle egyet. A díszítésen egy fecsegőposzáta ül szájában egy nyíllal. Annyira szép, hogy szinte sajnálom megenni.<br />
- Jó napot! Jó napot! Jó napot! - nyílik ki a konyha ajtaja és Effie tipeg be rajta. Ezek szerint a légpárnás hajója most tette le. - De jó titeket újra látni. - kacag fel és nyom egy rúzsfoltot Cora és Colette arcára. Engem szorosan megölel és elmosolyodik. Talán merem azt állítani, hogy Effie a legnormálisabb kapitóliumi kísérő, akivel valaha találkoztam. Néha kicsit túloz, de ettől eltekintve nagyon is szerethető. A maga időérzékével és a folyamatos dirigálásával nem lehet nem szeretni. - Te jó ég Chanel! Mi történt az orroddal? - tátja el a száját és óvatosan megtapogatja a kötésemet, amit amúgy holnap kell leszednem. Legalábbis Prim ezt mondta.<br />
- Táncolt. - köhint egyet Colette és elmosolyodik. A csokis ital miatt van egy kis bajusz a szája felett és ezzel tisztában is van. Ezért is vigyorog olyan szélesen. Effie rosszallóan a fejét csóválja és elküld fürdeni.<br />
- Átmegyek az ifjú párhoz és megmondom nekik, hogy nézzenek be Haymitchez! Én nem megyek többet be abba a házba. - fintorodik el és kivágja az ajtót. Megtörlöm a kezemet és felslisszolok a lépcsőn. Most csak zuhanyozni szeretnék, mert ha én egyszer beleülök a kádba onnan egy fél napig ki sem jövök. Leveszem a pizsamámat és beállok a fülkébe. Itt valamivel egyszerűbb, mint a Kapitóliumban. Nincsen rajta annyi gomb és nem szór a testemre hab helyett csillámot. A hajamat is átmosom és kilépek a fülkéből. Colette és Cora még úgy sem terveznek készülődni így nyugodtan elkezdem tisztára törölni a hajamat. Miután ezzel is megvagyok egy törölközőt tekerek magam köré és átmegyek a szobámba. A szekrényem tele van azokkal a ruhákkal, amiket a Győzelmi körút során viseltem ezért az elsőt kapom a kezeim közé. Egy egyszerűnek nem mondható kék ruha, ami masnival van díszítve a derekán. Fél pántja van csak és kövekkel díszített a hátulja. Gyönyörű. A hozzáillő cipőt veszem fel és eszembe jut, hogy ezt a ruhát a harmadik körzetben viseltem. Ott egy szalag volt a hajamba masnira kötve. Most sem lesz máshogy! A falamon kattogó óra háromnegyed egyet mutat ezért pár perc alatt felöltözök és a hátamra igazítom a köveket. A hajam szögegyenes és hajráf szerűen belekötöm a szalagot. A tetején egy nagy masnit csinálok belőle és megállok a tükör előtt. Legalább három vagy négy centivel magasabb vagyok a telitalpú miatt. Kicsit billegve megyek le a lépcsőn és szólok a lányoknak, hogy kezdjenek el készülődni. Kettő előtt tíz perccel ott kell lennem a törvényszék épületében. És addig még át kell vinnem Colettet és Corát Primékhez. Nem is kellet kérnem Prim felajánlotta, hogy vigyáz rájuk, amíg én mentorkodom a viadalon. A gondolatra megint elkap a sápadtság és inkább csak leülök a kanapéra és várom, hogy a lányok elkészüljenek. Colette az eperszínű ruhámat veszi fel és ellopja az egyik cipőmet is. Cora abban a ruhában van, amit csak jövőre kellett volna megkapnia. Colette ruhája az, amiben tavaly még ő is ment. Hirtelen eszembe jut, hogy, akkor még apa is velünk volt. És Katniss az én nevemet húzta ki. Elhessegetem a gondolatot és befonom Colette haját, hogy ne lógjon a szemébe. Cora haját is ugyanígy csinálom meg majd megint az órára nézek. Fél kettő. Van még húsz percem, hogy a törvényszék épületébe érjek és, hogy leadjam a húgaimat.<br />
- Ígérjétek meg, hogy jók lesztek és szót fogadtok Primnek és Mrs.Everdeennek. - állok meg velük az Everdeen ház ajtajában.<br />
- Mikor nem fogadtunk nekik szót? - tárja szét a karját Colette. Rosszallóan rázom a fejemet mire Colette felkacag. - Szeretünk Chanel és siess haza! - ugrik a karjaimba és megölel. Cora így tesz és szomorúan elmosolyodik. Bekopogok és várom, hogy kinyíljon az ajtó.<br />
- De jó, hogy itt vagytok. Katniss a törvényszékből hívott és azt üzeni, hogy két perced van oda menni. - mondja Prim. Még meg akarnék szólalni, amikor megrázza a fejét. - Indulj! Ők rendben lesznek nálam. - mosolyodik el biztatóan. Megforgatom a szememet és futásnak eredek a négy centis cipőmben. A házak elmosódnak a sietségem miatt, és ügyelek arra, hogy azért a lábamat ne törjem ki futás közben. Lélek szakadva esek be a törvényszék épületébe.<br />
- Chanelle Hebert! Öt perc múlva kezdődik az aratás! - sipítja Effie, mikor meglát. Asszem bajban vagyok.<br />
- Tudom. - mondom és összekulcsolom a kezemet. - Sajnálom? - vonok vállat. Szét nézek és felfedezem, hogy rajtam kívül tényleg mindenki itt van. Katniss testhez simuló narancssárga ruhát visel. A haja lófarokba van kötve és egy fonás van a feje tetején. Peeta szintén narancssárga öltönyben és nadrágban feszít mellette. Haymitch félig begombolt ingben és barna nadrágban ácsorog halálra vártan. A városi óra elüti a kettőt ezért kinyílik az ajtó és egyesével lépünk ki rajta. A gyomrom görcsbe rándul, ahogy meglátom a hatalmas tömeget. Első sorban a húsz évesek. Mögöttük a tizenkilenc évesek és így sorban. Feljebb emelem a fejemet és felfedezem Primet a 15 évesek között. Cora leghátul áll a 11 évesek között Colette pedig a 13 évesek közé állt be. A polgármester elkezdi hosszas és unalmas beszédét a Sötétség Napjairól. Majd kitér a viadalra és már fel is olvassa a győztesek nevét. Most már az én nevem is köztük van. Effie feláll mellőlem és vigyorogva lép a mikrofon elé és elkezd beszélni.<br />
- Mint az elmúlt éveben most sem én húzok! Idén már a mi kis Chanelünk fogja kihúzni a lányokat. Nagy tapsot kérek a győzteseknek! - kurjantja. Ez a végszavam. Remegve indulok el a pódium felé és lehunyt szemekkel megállok a mikrofon előtt. A szívem hevesebben kezd verni, ahogy szerte nézek a gyerekeken és a már idősebbeken. Valamelyikőjüknek ki fogom húzni a nevét.<br />
- Mint mindig. Lányoké az elsőbbség. - nyöszörgök a mikrofonba és még mindig remegő kezekkel nyúlok a gömbbe. Most sokkal több név van benne. Szerintem nagyobb is, mint az eddigiek. Az orromon keresztül kifújom a levegőt és kiveszek egy cetlit a sok közül. Visszalépek a pódiumra és ismét nagy levegőt veszek. Össze van hajtogatva a papír lap, amire a kiválasztott lány neve van írva.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy0KQEn1hdbUqeQNLRTEL8BLYUSuKsdTYI2rIg2KO63Z0pddPiXg7u_pAsN167whuayWd5gM_AEJjwS2MFiI8tEzJmlsT5PHL-_0HV51_etuxuzYiIH7rTneAwK_rHNHhR6-wZrjgvgG6_/s1600/tumblr_mhns70Blj61s00h7ko1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy0KQEn1hdbUqeQNLRTEL8BLYUSuKsdTYI2rIg2KO63Z0pddPiXg7u_pAsN167whuayWd5gM_AEJjwS2MFiI8tEzJmlsT5PHL-_0HV51_etuxuzYiIH7rTneAwK_rHNHhR6-wZrjgvgG6_/s1600/tumblr_mhns70Blj61s00h7ko1_500.gif" height="172" width="320" /></a></div>
Nagy nehezen széthajtogatom a lapot és először lehunyom a szememet, hogy ne is lássam kinek a neve van rá írva. Előbb vagy utóbb úgyis fel kellene olvasnom a nevet. És most inkább az utóbbira szavaznék. Kinyitom a szememet és leolvasom a nevet. Nem! Ez lehetetlen! Nem lehet, hogy a több, mint ezer cetli közül pont az ő nevét húztam ki! A szemem megtelik könnyekkel és elernyednek az ujjaim. A papír kihull a kezemből és dermedten állok a pódiumon. Katniss azonnal mellém lép és felszedi a cetlit a földről. Elolvassa a nevet és szaggatottan kezdi szedni a levegőt. Végül már Peeta is csatlakozik hozzánk, de ő sem jár sok sikerrel. Effie bosszankodva igyekszik mellénk. Felkapja a cetlit és határozottan fel akarja olvasni, amikor meglátja a nevet.<br />
- Lehetetlen! - rázza meg a fejét idegesen. A szemében könnyek gyülekeznek és a szája elé kapja a kezét. - Chanel drágám! Kérlek. - tátogja. Letörlöm a könnyeimet és felveszem a papírt a földről. Nem lehet tovább időt húzni. Muszáj fel olvasnom. Az ajkam remeg, de nincs tovább. Ő a kiválasztott és kész!<br />
- Cora Hebert! - a hangom elcsuklik, ahogy a számat elhagyja a mondat. A tömegen megkönnyebbült sóhaj szalad át és utat adnak a kislánynak, aki kővé fagyottan indul el a pódium felé.<br />
- Neee! - hallok egy kiáltást a 13 évesek közül. - Cora! - kiabálja és utat tör magának a lányokon keresztül. - Önként jelentkezem! - sikítja hangosan és fellöki a békeőröket. - Önként jelentkezem kiválasztottnak! - ez nem lehet igaz! Colette odarohan a húgához és megállítja. Kihúzom a kisebbik húgomat, de a nagyobbik fog bemenni az arénába. A 15 évesek közül egy sikítás hallatszik mire Katniss is és én is oda fordulunk. Prim összeesik a földön és hangosan felzokog. Ennél drámaibb még nem fordult elő a viadalon. Colette határozott mozdulatokkal indul el a pódium felé és kerüli a tekintetemet. Effie hátat fordít nekünk és hallom,a hogy halkan felzokog. Ismeri a húgaimat. És szereti őket. Neki ez legalább akkor sokk, mint nekem, Primnek, Katnissnek és a többieknek, akik ismernek engem vagy valamelyik húgomat. Peeta feszengve lép a fiú neveket tartalmazó gömbhöz és kicsit felkavarja, hogy az aljáról húzzon egy nevet. Széthajtja a cetlit és hezitálás nélkül felolvassa a nevet.<br />
- Owen White. - a szemem összeszűkül és most tényleg kiszakad belőlem a sírás. A húgom és a legjobb barátnőm ikertestvére. A tizenhat évesek közül kimászik egy szőke hajú fiú és lehajtott fejjel igyekszik fel az emelvényre. Elhomályosul a látásom és csak annyit látok, hogy Colette és Owen kezet fognak. Ez életem legborzalmasabb napja! <i> </i></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-3764432671155652372014-01-22T11:32:00.001-08:002014-01-22T11:32:23.769-08:00.:10.Edzés:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i>Sziasztok! Egy kicsit borzalmas állapotban vagyok és lehet, hogy a részre is kihat. Mindegy megpróbálok nem az én fejemmel gondolkodni! Apropó! Az új blogomat akkor nyitom meg ha ezt befejeztem szóval egy hónap múlva körülbelül! Lots Of Love Reni Everdeen :)</i><br />
<i>_______________________________________________________________________________</i><br />
Cora kezéből kiesik a pohár és egy nagy csattanással a földön ketté törik. Sokkos állapotban ül a már elsötétült képernyő előtt és pislogás nélkül mered a képernyőre. Colette a szája elé kapja a kezét és a húgára pillant. Kirohanok a párfisért és felseprem a törött üveget. Colette megpróbálja megnyugtatni a kislányt, de Cora továbbra is dermedten néz maga elé. Az ajtón kopogni kezdenek én meg hatalmas léptekkel indulok elé. Kitárom az ajtót és hagyom, hogy Katniss és Prim besiessen rajtuk. Prim kezében egy zacskó van és nincs időm megkérdezni, hogy mi van benne, mert már rohan is a nappaliba. Katniss felakasztja a kabátját és rám néz. A szemei lyukat égetnek az arcomra és hirtelen belém hasít a felismerés. Miattam van. Miattam hoztak új törvényt! Snow így bosszulja meg, hogy elszóltam magamat az arénában. Az arcomon könnycseppek csorognak végig. Nem csak a családom hanem egész Panem miattam került bajba.<br />
- Jól vagy? - kérdezi Katniss és bevezet a nappaliba. Megrázom a fejemet. Colette és Prim beszélgetnek. A könnyeim mögül is látom, hogy Cora elaludt és Colette ölébe hajtja a fejét. Colette simogatja a haját és igyekszik nem felébreszteni. Ez a jelenet mosolyt csal az arcomra és kicsit megnyugszom. De aztán megint eszembe jut a törvény. Sziszegve felhúzom a térdemet és közé dugom az arcomat. Rettenetesen félek. Nem rajtam áll bosszút az elnök, hanem a családomon! Barna hajam selymesen belehull az arcomba és eltakarja az arcomat. Legalább senki nem látja, hogy sírok. A beszélgetésből elcsípem, hogy Cora nyugtató cukorkákat kapott ezért aludt el. Prim a törvény után tudta, hogy Cora kiakad ezért miután véget ért a törvény fogta magát és átjött hozzánk a cukorkákkal. Hálásan pislogok rá Prim meg csak egy mosollyal nyugtázza. Valamit csinálnom kell a lányokkal! Nem mehetek be helyettük az arénába, de! És itt jön az én zseniális ötletem. Megtaníthatom őket bánni a fegyverekkel! Miután Katniss és Prim elmennek elküldöm a húgaimat aludni és én is ágyba bújok. Egész éjjel egy szemhunyásnyit sem alszok, mert az ötletemen agyalok végig. Reggel is elég korán felkelek. Villámgyorsan felöltözök és kirohanok az utcára. Két perc séta után megérkezek Katniss és Peeta házához és bekopogok. Vagy inkább a tenyeremmel ütöm az ajtót, hogy beengedjenek. Katniss már kész felszerelésben nyit ajtót és elindulunk az erdőbe. Éppen a növényeket nézegetjük, amikor előállok az ötlettel.<br />
- Mi lenne, ha megtanítanánk a húgainkat lőni? - teszem fel a kérdést. Katniss kezében összeroppan a bogyó és végig folyik a kesztyűjén vörös csíkot hagyva maga után. Felemeli a fejét lehúzza a kesztyűt a kezéről. Hirtelen beharapom a számat és egy ütést érzek a mellkasomban. Az íj kiesik a kezemből és érzem, hogy megremeg a térdem. Nem csak megremeg egyenesen összerogy és emiatt én is elesek. A fejem koppan a földön és a szemem lehunyódik. Vörös csík, kesztyű. Katniss kezében egy éjfürt bogyó volt. A szívem majd kiugrik a helyéről. Magam előtt látom, ahogy Katniss a magasba emeli a gyümölcsöt és, mintha gúnyosan azt tátogná, hogy most megölöm magamat csak, hogy megmutassam lázadó vagyok, voltam és leszek is! A mellkasom villámgyorsan emelkedik fel-le. A következő jelenetben Saoirse megeszi az éjfürtös húst és meghal. Katniss Everdeen egy lázadó! És én is az vagyok! Katniss megrázza a vállamat és a nevemet kiabálja. Egyre hangosabban és egyre kétségbe esetten.<br />
- Lázadnunk kell! - tátogok hangtalanul. Kipattannak a szemeim és meglátom Katniss kétségbeesett képét. - A viadal után! - ülök fel és undorodva beletúrok sártól ragacsos hajamba. Feküdtem már ennél rosszabban is ezért nem lepődöm meg.<br />
- Látszik, hogy Gale Hawthorne barátnője vagy! - rázza a fejét és segít felállnom. - Mit is mondtál? Meg kell tanítanunk lőni a lányokat? Oké benne vagyok! - bólint és tudom, hogy csak terelni akarja a témát. Elmosolyodom és megkérem, hogy menjünk vissza. Miközben a Győztesek faluja felé baktatunk elgondolkozom. Nem! Ez hülyeség! Nem lázadhatunk fel! Csak mi járnánk rosszabbul. Hogy találhattam ki ekkora idiótaságot? Megbeszéljük, hogy egy óra múlva találkozunk a szokásos helyen. Becsörtetek a házba és lemegyek a pincébe. Arra sem veszem a fáradtságot, hogy levetkőzzek úgy, ahogy vagyok elindítom a zenét és mozogni kezdek. A hajam magától bomlik ki és omlik az arcomba. Nem érdekel semmi. Hogy képzeltem azt, hogy fellázadunk? Oda tipegek Snow elnökhöz és megmondom neki, hogy "te szemét állat, utállak! Miattad lehet meghal az egyik húgom, ha kihúzzák! Most, hogy megbosszuljam fellázadok és fáklyákkal kimegyünk az utcára és azt fogjuk kiabálni, hogy Gyűlölünk Snow elnök!". Ennél nagyobb ökörség nem is juthatott volna az eszembe. A zene elhalkul én meg arccal előre lerogyok a földre. Hangosan felkiáltok és azonnal felülök. Az arcomon valami meleg folyik végig. Vér. Ösztönösen az orromhoz nyúlok, ami nagy valószínűséggel eltört. Felbaktatok a lépcsőn és az első tükörnél ellenőrzöm a kinézetemet. Jól sejtettem. Az orromból úgy ömlik a vér, mint az eső. Fél kézzel az orromat fogom a másikkal a kabátomért nyúlok. Megpróbálok belebújni az anyagba, de csak úgy sikerül, hogy közben a kabátom is tiszta vér lesz. Kifutok az utcára, amikor rájövök, hogy nincs rajtam cipő. Remek. Akkor futás vissza, be a házba és első kezem közé akadó cipő felhúzása. Jó miután felszerencsétlenkedem a cipőmet végre elindulok az eredeti célhoz. Nyugodtan bekopogok és várom, hogy kinyíljon az ajtó. Prim mosolygós arccal nyitja ki az ajtót, de, ahogy meglátja, hogy az orromból ömlik a vér azonnal karon ragad és behúz. Leültet a konyhában és elfut elsősegély dobozért. Közben Mrs.Everdeen hátra hajtja a fejemet és mondja, hogy szorítsam a kezemet az orromra. Prim hamar visszaér és egy nagy kötést tesz az orromra.<br />
- Chanel ennek a kötésnek legalább két hétig fenn kell lennie. - állapítja meg. Szuper. Az aratás napján úgy fogok kinézni, mint, aki orr plasztikai műtéten esett át. - De mi történt?<br />
- Táncoltam. - vágom rá kapásból. Ahogy végig gondolom a dolgot elég nevetségesnek tűnik. És Primnek is feltűnik, mire ő is gondolkodni kezd. Egyszerre nevetünk fel. Az órára nézek és felfedezem, hogy késésben vagyok. Mit is mondott Effie a Győzelmi körúton? <i>Chanel te folyton elkésel! Örülnék, ha többé nem fordulna elő, mert, ha igen, akkor bajok lesznek! </i><br />
<i>- </i>Köszönök mindent, de most rohanok! Majd találkozunk! - indulok az ajtó felé. Prim bólint és int egyet. Kilépek az ajtón és óvatosan megtapogatom az orromon pihenő kötést. Már előre hallom Effie vészjósló szavait, ahogy elkezd nekem magyarázni a tánc veszélyeiről. Azon kapom magamat, hogy a szememet forgatom és Effie hangját utánozva ezt mondom: És sose hagyjon el benneteket a remény! Benyomom az ajtót és le sem veszem a kabátomat.<br />
- Colette! Cora! Gyertek elviszlek titeket valahova! - kiabálok fel az emeletre. Cora álmosan vánszorog le a lépcsőről nyomában a fitt és jó kedvű nővérével.<br />
- Juj, de jó! Hova megyünk? - lelkesedik Colette. Cora motyog valamit, amit nem értek és beledugja a kezét a kabátjába.<br />
- Majd meglátod. - mondom és kitárom előttük az ajtót, hogy menjenek ki előttem. Colette ugrándozva lépdel előttem és barna haját dobálja ide-oda. Most elgondolkodtató tény, hogy ezt, hogy csináltad. Mikor még az aratásra készült állvonalig ért a haja most meg már majdnem hosszabb, mint az enyém. Ennyire azért neki sem nő gyorsan a haja. Zsebre vágom a kezemet és a húgaim mögött haladok. Időnként szólok nekik, hogy merre menjenek, de amúgy semmi több kommunikáció nincs köztünk. Direkt terelő úton megyünk, hogy még véletlenül se a törvényszék épülete előtt menjünk el. A lányok ijedten állnak meg a kerítés előtt. Mivel tudom, hogy nem fognak átmenni rajta előttük lépek át a két drót között. Colette azonnal követ viszont Cora habozik.<br />
- Gyere húgi nem lesz semmi baj! - int a kezével Colette. Cora még toporog egy ideig, de végül beadja a derekát és átmászik a kerítés alatt. Bizonytalanul tesz pár lépést. Felsóhajtok és a hátamra veszem, hogy gyorsabban érjünk oda, mert tuti, hogy legalább fél órát késtünk.<br />
- Jé! Neked meg mi történt az orroddal? - bök az arcomra és megérinti a kötést.<br />
- Semmi! - fordítom el az arcomat és tovább lépkedek. A madarak csiripelnek az ég meg egyre világosabb lesz. Katniss és Prim ott állnak a szokásos megbeszélt helyen és várnak. Prim 15 éves létére még most is idegenkedve néz körül az erdőben.<br />
- Arra gondoltunk, hogy itt lenne az ideje, ha megtanulnátok bánni a fegyverekkel! - teszem le Corát a földre. Cora odafut Primhez és a nyakába ugrik. Nagyon szereti őt mivel ő és Colette voltak az egyetlen támaszai, amikor apa meghalt én meg az arénában küzdöttem az életben maradásért.<br />
- Én meg arra gondoltam, hogy, ha már itt vagyok megmutatom, hogy melyik növény ehető és hogyan kell könnyen gyógynövény főzetet kavarni. - szólal meg Prim és leteszi a húgomat a földre.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidDPO5tLICoINir22niuziKXSwL9oWfryQfQlG9spLZpLlA64u1mDfVzpiXRADIsQ_xEDrNfECsQiibmGsIp3saMETwyZregxvoYS8f1zTE9pQRbXOdo9WdjEhebrOdaiFAej44cDzUsOm/s1600/tumblr_mwt6mxvW8l1sl7lywo1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidDPO5tLICoINir22niuziKXSwL9oWfryQfQlG9spLZpLlA64u1mDfVzpiXRADIsQ_xEDrNfECsQiibmGsIp3saMETwyZregxvoYS8f1zTE9pQRbXOdo9WdjEhebrOdaiFAej44cDzUsOm/s1600/tumblr_mwt6mxvW8l1sl7lywo1_500.gif" height="149" width="320" /></a></div>
Bólintok egyet és kiveszem az üreges fából az íjat és a tegezt. Katniss már fog egyet a kezében, de a földön megpillantok még egyet. Ezt még nem láttam gondolom egy a sok közül, ami el van rejtve az erdőben. A földön még ott egy palack, növényútmutató és kések. Kész túlélő tábort fogunk itt nyitni. Katniss először megmutatja, hogy kell lőni és hagyja, hogy a lányok sorban megpróbálják. Cora kicsit bajlódik az íjjal ezért oda megyek hozzá és segítek felaljazni neki. Colette kicsit könnyebben lő, de még egy pár lövés és nagyjából megtanul célozni. Utána én mutatom meg a késsel való dobálás fortélyait és hagyom, hogy megpróbálkozzanak vele. Cora egyetlen kést tud bevágni a fába, de azt sem elsőre. Colettenek eggyel több kést sikerül bedobnia és ragaszkodik hozzá, hogy újra megpróbálhassa. Mivel az idő sürget csak egyszer próbálkozhat újra. Ezek után Prim egy pár szem növényből és vízből csinál krémet, amivel sebet lehet fertőtleníteni. Megnézik a növényútmutatóban a növények nevét és nagyon bólogatnak. Katniss segít nekik fára mászni és velem együtt elkapja akár hányszor lezúgnak róla. A nap már rég lement, de még hátra van a tűzgyújtás. Ez megy a legkönnyebben, mert ehhez nem kell nagy ész! Nagyokat ásítva lépkedek a sötétben és igyekszem nem elesni a kövek között cikázva.<br />
- Köszönöm a segítséget! - ölelem meg hálásan egykori mentoromat. Katniss viszonozza az ölelésemet és mosolyogva eltol magától.<br />
- Nem kell köszönnöd semmit. - rázza a fejét és elindul az utcán. Belépek a házamba és fáradtan felmegyek az emeletre. A szobámba érve azonnal eldőlök az ágyon és elnyom az álom. <i> </i></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-10906918214160814842014-01-19T08:53:00.001-08:002014-01-19T08:53:38.581-08:00Köszönöm<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Jujj köszönöm a tizenkét feliratkozót! Köszöntök minden új olvasót a blogon! Sokat jelent nekem, hogy itt vannak :) Lots Of Love Reni Everdeen :)</div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-80056306223973553492014-01-19T05:20:00.001-08:002014-01-19T05:22:42.582-08:00.:9.Új törvény:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="color: orange;"><i>Ehhez a részhez nincsen sok hozzá fűzni valóm, mert a cím magáért beszél. Remélem tetszeni fog és kapok néhány kommentet. Lots Of Love Reni Everdeen :)</i></span><br />
<span style="color: orange;"><i>__________________________________________________________________________</i></span><br />
<br />
<span style="color: white;">Automatikusan hátrálok egy lépést és elvörösödve lesütöm a szememet. Katniss vigyorogva áll az ajtóban mögötte a két húgom toporog. Rápillantok a mellettem álló fiúra, aki cseppet sem tűnik zavartnak. Vele ellentétben én eléggé az vagyok. A szívem dübörögni kezd és beharapom a számat.</span><br />
<span style="color: white;">- Nem. Dehogy. - rázom meg a fejemet és Katniss előző kérdésére választ adok. Colette a szája elé kapja a kezét és elfojtja a vigyorát. Cora meg fintorog egyet. Katniss felnevet és előrébb tolja a húgaimat.</span><br />
<span style="color: white;">- Csak hazakísértem őket. Tudod kint már sötétedik. - mutat az ablakra. Aha tényleg. Hogy ez nekem eddig, hogy nem tűnt fel? - Megyek is. Még van egy kis dolgom. Nem akartam, hogy a húgaid egyedül jöjjenek haza. - teszi a kezét a kilincsre és kinyitja.</span><br />
<span style="color: white;">- Tudom és köszönöm. - mosolygok rá. Katniss biccent egyet Galenek és kilép az ajtón. Március eleje van, de még kint mindig szakad a hó. Cora a táskáját szorongatja végül felszalad a szobájába. Colette a haját birizgálja és még mindig vigyorog.</span><br />
<span style="color: white;">- Szerintem megyek én is. Majd találkozunk. - szólal meg Gale és oda hajol hozzám. Megakadályozom az újabb csókot és egész egyszerűen csak egy rövidet engedélyezek. Megsimogatja az arcomat és elmegy. Colette tekintete találkozik az enyémmel és felnevet. Mi olyan vicces? Kibontom a hajamat és két kézzel összeborzolom. Colette ellöki magát a faltól és a könyvét szorongatva felballag a lépcsőn. Összefonom magam előtt a kezemet és kifújom a szemembe hulló hajamat. Gondolkodás nélkül nyúlok a kabátomért és tolom bele a lábamat a csizmámba. Kilépek a hideg időbe és elindulok a Győztesek Falujának hosszú utcáján. Katniss háza teljesen világos. A kert szépen van gondozva és elég mutatós. Haymitch háza előtt elposhadtak a virágok és homály van. Én is voltam már nála. A ház belülről olyan rosszul néz ki, mint belülről. Peeta háza éppen olyan, mint Katnissé. Szép és mutatós. A lábam alatt ropog a hó, ahogy végig megyek a Győztesek Faluján. Ez a hely a legszebb az egész körzetben mégis, aki itt lakik nem érzi magát otthon. Katniss még most is haza szokott menni a régi házukba, ahogyan azt én is teszem most. A nap már régen lement az égről és már elég sötét van a falu mégis fényözönben úszik. Mrs.Everdeen és Prim műve az egész fényáradat, de, amióta visszajöttünk az esküvőről már ez is csak időnként van felkapcsolva. Elérem a hatalmas ajtót és kilépek rajta. A tizenkettedik körzetbe. Szénporszag kavarog a levegőben és még ezt így is jobban szeretem, mint azt, ami a faluban van. Elhaladok a törvényszék épülete előtt és megállok ott egy pillanatra. Még durván két hónap és megint felállítják a színpadot. Megérkezik Effie Trinket és megérkeznek a kamerások a Kapitóliumból. Aztán kettőkor elkezdődik az aratás és a polgármester elmondja a beszédét. Utána Effie bejelenti, hogy idén is a győztesek fognak húzni. Most is Katniss húzna, de könyörgött, hogy idén én húzzak. Effiet nem kellett kétszer kérni. Egyből bele ment. Én meg beadtam a derekamat, mert tudom, hogy Katniss utál húzni. Bár én is félek annak a lánynak a szemébe nézni, akinek kihúzom a nevét. Aztán én leszek a mentora. Megakad a szemem az épület feliratán és kiráz a hideg. Mentor leszek. És ha nem segítek a kiválasztottnak és meghal szörnyen fogom magamat érezni. Hirtelen ugyanazt érzem, amit az arénába, amikor rájöttem, hogy a Kapitólium bábja vagyok. És nem csak én. Az összes győztes és kiválasztott. Mind úgy ugrálunk, ahogy Snow elnök, azt akarja. Én ezt nem bírom tovább! Meggyorsítom a lépteimet és már-már futva közelítem meg régi házunkat, ami csak is azért van még a mi tulajdonunkban, mert ha én meghalnék, akkor Colette és Cora ide kerülne. Ez hülyeség! Ha én meghalnék Colette és Cora "árvaházba" kerülnének. Mert bár megengedték, hogy én legyek a gyámjuk, mivel hát én csak el tudom tartani őket hiszen megnyertem az Éhezők Viadalát! Több pénzünk van, mint a tizenkettedik körzet polgárainak összesen! Szinte felszakítom az ajtót, ahogy benyitok a házba. A konyhába toppanok és lerogyok az asztal elé, ahol az aratás reggelén alig egy éve még apa is ült. Annyira hiányzik. És nem csak ő. Mindenki! Hiányzik, hogy nem tud anya tanácsot adni. Hiányzik, hogy Conor nincs velünk és nem szívat folyamatosan. Hiányzik mindenki! A konyha fiúkhoz megyek és kiszedem belőle az összes kést, amit csak találok. Kivágom a hátsó ajtót és megállok az öreg almafa tövében. Amióta nem itt élünk a növények meghaltak, mert senki nem foglalkozik velük. A tyúkokat eladtam a Zugban viszont a fa itt maradt. Megállok egy pár méterrel előtte és kis terpeszt imitálok. Hét darab kést találtam. Az elsőt teljes erőmből a fa közepébe vágom. A másikat egy forgással dobom bele. A harmadikat és a negyediket idegesen dobom szerencsétlen fába, aminek meg is látszanak a helyei. Az utolsó késen végig húzom az ujjamat. Felszisszenek a fájdalomtól, de hagyom, hogy a vérem lecsöppenjen a ruhámra. Magam mögé emelem a kést és az orromon keresztül kifújom a levegőt. Lehunyom a szememet és teljes erőmből elhajítom a kést. Ebben a dobásban minden dühöm benne volt. Amit a Kapitólium iránt és Snow iránt érzek. Kinyitom a szememet és elégedetten bólintok. A kések egy S betűt formálnak. Hátat fordítok a fának és nyugodt léptekkel elindulok vissza a Győztesek Falujába. Nem nagyon mászkálnak emberek az utcán. Magam sem tudom, hogy miért, de a házamig az utat vigyorogva teszem meg. Talán azért, mert kiadtam magamból minden düht és idegességet. Mindent. Kitárom az ajtót és levetem a kabátomat. A sarkammal lerúgom a cipőmet és megtapintom az arcomat. A tükörbe pillantva meglátom az arcomat. Teljesen kipirultam a hidegtől. A konyhába sétálok, ahol váratlan csatatérnek kinéző helység fogad. Cora és Colette tiszta liszt és tojás. Akárcsak a konyha. Pislogás nélkül nézek rájuk és összefonom magam előtt a karomat.</span><br />
<span style="color: white;">- Ezt sürgősen magyarázzátok meg! - biccentek egyet jelezve, hogy kezdhetnek magyarázkodni. Colette letörli a hajáról a tojást és fintorogva a felsőjébe törli.</span><br />
<span style="color: white;">- Az úgy volt, hogy te nem voltál itthon mi meg éhesek lettünk. - kezdi el mesélni Cora és kirázza a lisztet hosszú barna hajából.</span><br />
<span style="color: white;">- Igen. Én meg úgy gondoltam, hogy jó lenne, ha kipróbálnám azt a receptet, amit Peeta ajánlott. - bólogat Colette engedelmesen.</span><br />
<span style="color: white;">- Ez még oké, de nem hiszem, hogy ezt láttátok volna Peetától! - meredek rájuk. Colette lehajtja a fejét.</span><br />
<span style="color: white;">- Csak Cora nem hallgatott rám és rám öntötte a lisztet! - hisztizik Colette. Cora eltátja a száját.</span><br />
<span style="color: white;">- Nem igaz! Te dobtad rám tojást! - kiabálja. Pár perc alatt óriási vita alakul ki köztük, mire le kell őket állítanom.</span><br />
<span style="color: white;">- Takarítsatok ki és soha többet ne csináljatok sütit nélkülem! - túrok a hajamba és kilököm az ajtót magam előtt. - Van elég gondom így is. Az kell még, hogy ti sem hallgassatok rám. - rázom meg a fejemet szomorúan és becsukom az ajtót magam mögött. Felmegyek a szobámba és lerogyok a bársonyos ágyterítőre, amit Cinna küldött a szülinapomra. Eldőlök rajta és beszívom kellemes illatát. Ez az illat szokott visszahozni a rémálmok világából. Nagyon haragszom a húgaimra! Épp elég aggódnom az aratás miatt erre ők most rátesznek egy lapáttal. Beletemetem az arcomat egy puha párnába és legszívesebben beleordítanék. Kopogást hallok. Azonnal felpattanok és a kinyíló ajtóra szegezem a tekintetemet.</span><br />
<span style="color: white;">- Bejöhetek? - kérdezi Colette. A haja tiszta víz. Gondolom kiöblítette belőle a tojást. Az én ruhám van rajta, amit elkunyizott. Az eperszínű ruha, amit az interjúmon viseltem. Bólintok és hagyom, hogy idősebbik húgom bezárja maga mögött az ajtót és bejöjjön. Leül az ágyamra és szétnéz. Megakad a szeme az éjjeli szekrényemen. Három darab kép van rajta. Egy kép, amin az egész családunk rajta van. Én, anya, apa, Cora, Colette és Conor. Nagyon régi kép. Az aratás előtti napon készült. Az előtt az aratás előtt, ahol Conor nevét húzták. A másik kép a Győzelmi Körúton készült. Katniss és én vagyunk rajta és kivételes eset, de mindketten vigyorgunk rajta. A harmadik képet Effietől kaptam a születésnapomra. Még a viadal előtt készült. Mindenki rajta van. Katniss, Peeta, Effie, Haymitch, Cinna, Portia, Nash és én. Előtte ott a karkötő, amit Katnisstől kaptam. A három kép mögött ott pihen egy kis párnán a koronám. Ami azt jelenti, hogy megnyertem az Éhezők Viadalát.</span><br />
<span style="color: white;">- Sajnálom. - szólal meg néhány perc elteltével a húgom. - Tudom, hogy most nagy rajtad a nyomás.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: white;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBiysbe4lqbFTSQnUDvC0uaqjixnvzchFg9KnALlzM_Ixf6b7graIwZcx7Jnnd49eGjUx8187Q_aWhSENg50EGw96xBz2pGRGiaqT8qPz_SKOQaXIdK2TThMHm1n4zF9tzlFBrLcXLsWFc/s1600/tumblr_inline_mqnf4bceDF1qz4rgp.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBiysbe4lqbFTSQnUDvC0uaqjixnvzchFg9KnALlzM_Ixf6b7graIwZcx7Jnnd49eGjUx8187Q_aWhSENg50EGw96xBz2pGRGiaqT8qPz_SKOQaXIdK2TThMHm1n4zF9tzlFBrLcXLsWFc/s1600/tumblr_inline_mqnf4bceDF1qz4rgp.gif" height="179" width="320" /></a></span></div>
<span style="color: white;">- sziszegi idegesen és a kezeivel megigazítja a ruháját. - Az aratás miatt és eleve emiatt az egész miatt. - a felismerés szinte mellbe vág. Colette már nem kislány többé. Szóval erről beszélt Katniss. Hogy a kishúgaink egyszer fel fognak nőni. És érettek lesznek. De én nem akarom, hogy Colette vagy egyáltalán Cora felnőjön. Még azt szeretném, hogy kicsit gyerekek maradhassanak. Még nem kell felnőniük. De ha egyszer aratásra jársz, akkor más csak nem tudsz többet rettegés nélkül ágyba bújni. És Colette már jár aratásra. Cora meg csak egy év múlva fog. Odahajolok a lányhoz és magamhoz szorítom. Colette a vállamon pihenteti az állát ás megsimogatja a hátamat.</span><br />
<span style="color: white;">- Csak veled és Corával legyen minden rendben. Már csak ti maradtatok nekem. - suttogom könnyes szemekkel. Colette szipogva elhúzódik tőlem.</span><br />
<span style="color: white;">- Rendben leszünk. Megígérem. - mondja.</span><br />
<span style="color: white;">Az elkövetkezendő néhány hétben Colette betartja az ígéretét. Én meg rá kell, hogy döbbenjek elhanyagoltam a kapcsolatomat a húgaimmal. Több időt töltök velük és igyekszem mindent bepótolni. Az idő Március vége felé járhat, amikor Cora és Colette azzal állítanak haza, hogy kötelező este tévét nézni. Ez egyből bajt jelent ugyanis csak a Nagy Mészárláskor szoktak minket leültetni a tévé elé és a viadal alatt. Peeta küldött sütit ezért azzal és egy-egy pohár tejjel ülünk le a nappaliban a tévé elé. Megjelenik Panem címere és elkezdődik a himnusz. Pár perc múlva megjelenik az elnöki palota és az erkélyre kilép Snow elnök. Leinti az ujjongó tömeget. Mit akarhat? Nincsen Nagy Mészárlás! A pohár majdnem összeroppan a kezemben, amikor Snow beszélni kezd.</span><br />
<span style="color: orange;"><span style="color: white;"><i>Hogy a körzetekben az emberek ne feledjék el a Kapitólium hatalmát. Elrendeljük, hogy mostantól az aratásra ne tizenkét és tizennyolc év közöttiek jelenjenek meg! Elrendeljük, hogy a tizenegy és húsz év közöttiek vegyenek rész mostantól az aratáson!</i> </span><i> </i></span></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-83550734726844576572014-01-17T08:50:00.001-08:002014-01-17T08:50:12.873-08:00Személyes blog<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Először is wááá! Túl vagyunk a 8000 megtekintésen! Köszönöm csodálatosak vagytok! Másodszor is nyitottam egy személyes blogot, ahol az én érdekfeszítő gondolataimat olvashatjátok el. Meg Vivien Brumánét is :) <a href="http://renieandvivienb.blogspot.hu/" target="_blank">http://renieandvivienb.blogspot.hu/</a></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-68025683223317556002014-01-16T10:53:00.000-08:002014-01-16T10:53:46.352-08:00.:8.Ocean:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="color: orange;"><i>Sajnálom, hogy késtem, de nem működött a gépem. :( Emiatt a héten még kapni fogtok egy részt csak nem tudom, hogy mikor. Vagy vasárnap vagy vasárnap. Nem is húzom tovább az időt Lots Of Love Reni Everdeen :)</i></span><br />
<br />
Miután hazajöttünk a tizenkettedik körzetbe minden visszatért a régi kerékvágásba. Colette és Cora visszamentek a suliba. Katniss odaköltözött a férjéhez, de a házat még fenn tartja, hogy az anyukája és a húga ott lakhasson. Haymitch megint piálni kezdett én meg teljesen belemerültem a táncba. És, hogy őszinte legyek nem, amiatt kezdtem el táncolni a nap huszonnégy órájában, mert unatkoztam. Azért kezdtem el táncolni, mert felhúztam magamat. Tudom, hogy Gale a bányában dolgozik és tudom, hogy utána haza megy. De már lassan egy hónap telt el a Győzelmi Körút óta én meg mindjárt bekattanok, hogy azóta nem is találkoztunk. A hajam csomósan ragad a fejemre az izzadságtól és brutálisan idegesen csapkodom körbe. A zene dübörög a pincében és még a saját hangomat sem hallanám meg. A tükörből egy ideges és izzadt Chanel Hebert bámul vissza rám. Felnyögök és kikapcsolom a zenét. Lehuppanok a földre és felhúzom a térdemet. A homlokomat nekidöntöm a térdemnek és átölelem a kezemmel. Legszívesebben sikítanék, de nem megy. Mintha egy Avox lennék. Egy elnémított rabszolga. A Kapitólium elnémított rabszolgái, akik valami bűnt követtek el és ezért elvették tőlük a beszéd hatalmát. Én annyira sajnálom azokat a szerencsétleneket. Nem tudom, hogy mit követtek el, de sajnálom őket, amiért erre a sorsra kellett jutniuk. A Viadal alatt nekem is volt Avoxom. Vörös haja volt és Katniss akárhányszor ránézett a szemében, mintha könnyek gyülekeztek volna. Soha nem mesélte el, hogy miért. És mivel tudom, hogy nem szeret ilyenekről mesélni meg is értem. Önszántamból felállok és kimegyek a táncteremből. Vagyis a pincéből. Felszökdécselek a lépcsőn és a nappaliba megyek. Lerúgom a balett cipőmet és a nagy szekrényhez lépek, amiben az eddigi viadalok felvételei találhatóak meg. Valamiért most meg kell néznem. Meg kell néznem egyet. Csukott szemmel vezetem végig a kazettákon a kezemet végül megállapodik egyen. Kinyitom a szememet és kiveszem a kazettát a szekrényből. A lélegzetem eláll és majd nem kiesik a kezemből. Pont a 75. Éhezők Viadala. Daisy viadala. Felsóhajtok és a lejátszóhoz lépek. Még nem igazán tudom kezelni, de már annyira tudom, hogy be tudjam rakni a filmet. Lehuppanok a kanapéra és elindítom. Az aratással kezdődik és villámgyorsan letekerik a halálra vált kiválasztottakat. Így közelebbről megnézve Daisy arca semlegesnek tűnik, de a szemében ott csillog a nyerés vágy. Kiara arca most is minden pénzt megér. Úgy kapkodja a fejét, mint, aki még életében nem látott embert. Ez után már a felvonulás képeit látni, ahol Daisy fának öltözve Kiara pedig egész egyszerűen bányász sisakban és köpenyben. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Cinna nem akarta ezt ráadni, de Katniss ragaszkodott hozzá mert tudta, hogy a lány úgy is meg fog halni. A pontozás következik, ahol meglepő módon Daisy 10 pontot kap Kiara meg négyet. Nem is kell sokat várni, mert már az interjúk jönnek. Daisy kacarászva beszélget a műsorvezetővel és idétlen pofákat vág. Kiara meg, mint egy elmebeteg. Odahajol Caesarhöz és megragadja az ingének a nyakát.<br />
- Meg fogok halni Caesar! Érted? - kiabálja a képébe. Még szerencse, hogy a duda megszólal ugyanis Caesar teljesen kiakad. Az egyik kiválasztott szemszögéből látni, hogy mennek fel az arénába, ami egy nagy völgy körülölelve két heggyel. A gong után Daisy felkap egy kést és az útjába kerülőket leöli. Bemegy a szaruba és megszerez egy baltát. Levágja az egyes lány fejét és sorban megöli a többit is. Kiara a kettes lány keze által halt meg és nem is próbált meg védekezni. Az egyes és kettes fiú a kettes lány na, meg Daisy maradnak csak. Daisy már éppen megakarja támadni a Hivatásosakat, amikor eldörren az ágyú. A Hivatásosak megijednek és elszaladnak a völgybe. Daisy gúnyosan elvigyorodik és megnézi a halottakat. Belerúg egy pár kiválasztottba és elindul a hegy felé. Mielőtt azonban elindulna két táskába összeszedi magának az élelmet és a vizet meg minden ehetőt, amit talál a szaruban és elindul végleg. Látszik rajta, hogy nem akarja megölni még a maradék játékosokat. Egy szirtben tölti az éjszakát és nevetve nézi a halott kiválasztottakat. Két napig nem csinál semmit csak gyalog bejárja az arénát és megeszi az összes kajáját. Miután megette az utolsó zacskó húst is felkerekedik és elindul megkeresni a Hivatásosakat. Már éppen megtalálja őket pontosabban csak a kettes lányt ugyanis a másik kettő már meghalt. A Játékmesterek földrengést szimulálnak és Daisy kezéből kiesik a balta egyenesen a szakadékba. A kettes lány halálra ijed és a balta után ugrik. Pár perccel később láva tör ki a szakadékból és hozzávágja Daisyt a hegyszéléhez. Mielőtt megszólalnának a harsonák Daisy elveszti az eszméletét és ájultan összeesik a földön. Kikapcsolom a tévét és a földre hajítom a távirányítót.<br />
- Ez szép. - hallok meg egy hangot az ajtóból. - Vagy tíz perce itt állok te meg rám se nézel. - elmosolyodok és felpattanok a székből. Ocean magához ölel és annyira szorít, hogy szinte megfulladok. Az utóbbi időben kicsit eltávolodtunk egymástól, mert nem járok iskolába és ritkábban találkozok.<br />
- Ocean! Te, hogy kerülsz ide? - kérdezem vigyorogva és a konyhába invitálom. Csinálok mindkettőnknek egy pohár forrócsokit és leülök az asztalhoz.<br />
- Hazahoztam a húgaidat, de Colette átment Peetához Cora meg Primmel maradt. - mosolyog és beleiszik a csokis meleg italba. - Mesélj. Hogy vagy?<br />
- Pocsékul. - rázom meg a fejemet és elmesélem neki az egész körutat. Pontosabban nem csak a körutat a viadalt is. Az összes érzésemet elmondom neki és már majdnem sírok a beszámolóm végére.<br />
- Tipikus pasi. Megcsókol és ennyi. - forgatja a szemét és ujjvégével megpöcköli az asztalt. Összeráncolom a szemöldökömet. Nagyon úgy tűnik, hogy van valami, amit elhallgat előlem.<br />
- Ocean? - unszolom legjobb barátnőmet. A lány beletúr szőke hajába és felsóhajt. - Mondd el! - beharapja a száját és átdobja egyik lábát a másik felett.<br />
- Amíg te a viadalon voltál addig Marco és én kicsit elmélyültünk. - suttogja maga elé elvörösödve. Marco a szomszédom volt még a Peremben. Ocean összebarátkozott azzal a fiúval, amíg én a hátam közepére sem kívántam.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUMk59PjfMjEIuO8ofIaeE5L_5f-PYNZm7ZszZncGdXs-ZZlxGTE44PZrP23OJ4iYSwaFF3djiH58ta7NbBg6jnVyXE_aJ1Q386D1wmIWXkE0S1hYSenZqiD2jMaiocN47bmdX5I5SHk5F/s1600/tumblr_ln3ide56fz1qf9sl7o1_400.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUMk59PjfMjEIuO8ofIaeE5L_5f-PYNZm7ZszZncGdXs-ZZlxGTE44PZrP23OJ4iYSwaFF3djiH58ta7NbBg6jnVyXE_aJ1Q386D1wmIWXkE0S1hYSenZqiD2jMaiocN47bmdX5I5SHk5F/s1600/tumblr_ln3ide56fz1qf9sl7o1_400.gif" height="198" width="320" /></a></div>
- És megcsókolt. - kulcsolja össze a kezeit. - De utána meg hozzám se szólt. - hajtja le a fejét szomorúan. Megsimogatom a haját majd összeszedem a poharakat. Beteszem a mosogatóba és gyorsan elmosogatom őket. Kimegyünk a nappaliba és ott folytatjuk a beszélgetést.<br />
- És milyen volt a Kapitólium? - Ocean hangja izgatottan cseng. Már éppen válaszolnék, amikor valaki beelőz.<br />
- Ha Chanel nem lett volna ott azt mondanám, hogy borzalmas, de mivel ott volt ezt visszaszívom és átgondolom. A Kapitólium csodálatos volt. - felemelem a fejemet és összetalálkozik a tekintetem az Ő szürke tekintetével. Ocean elvigyorodik és felpattan. Szabadkozás nélkül távozik. Felállok a kanapéról és közelebb megyek a fiúhoz.<br />
- Hogy kerülsz ide? - kérdezem suttogva. Gale elkapja a karomat és magához húz.<br />
- Látni akartam a barátnőmet. - mondja és megsimítja a hajamat. Ami izzadt. És kócos. Elvörösödöm és nem a kinézetem miatt. Hanem a megszólításom miatt. Kezeimmel átkarolom a nyakát és közelebb hajolok hozzá. A szám összeér az övével és hosszan megcsókoljuk egymást. Megszűnik a világ létezni és mennyben érzem magamat, ahogy csókolózunk. Ilyet még életemben nem éreztem. Senkivel!<br />
- Rosszkor? </div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-33475426712513984002014-01-12T09:11:00.000-08:002014-01-12T09:11:08.307-08:00.:7.Gale:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i><span style="color: orange;">Lenne egy fontos kérdésem. Szeretitek a blogomat? Elolvastam a régebbi kommenteket és észrevettem, hogy vagytok egy csomóan, akik mióta elkezdődött a második évad nem komiznak. Szeretném, ha leírnátok, hogy miért nem mert akkor megpróbálok változtatni. Lots of Love Reni Everdeen :)</span></i><br />
<i><span style="color: orange;">_____________________________________________________________________________ </span></i> <br />
A szertartás után az elnök palotájába megyünk megünnepelni a friss házasokat. Katniss és Peeta levakarhatatlan vigyorral az arcukon egymást átölelve forognak a táncparketten. Colette és Cora bugyután ugrálnak és kacagnak minden egyes lépésük után. Madge odalép hozzájuk és mosolyogva beszáll. Engem Prim húz a parkettre és rávesz, hogy kezdjek ugrálni. Nincs itt az egész tizenkettedik körzet csak, akikhez Katniss és Peeta ragaszkodtak. Például azok, akik a Zugban kereskednek. Mindannyian a kajapultot célozzák meg és nem terveznek táncolni. A zene véget ér és egy még pörgősebb kezdődik. Felnevetek és hagyom, hogy Prim forgasson és a kezembe kapaszkodva táncikáljon. Hullámozni kezdek és bedobok néhány általam fejlesztett mozdulatot. A tömeg zúgolódni kezd és kijjebb lépnek, hogy lássák a táncomat. A hajam az arcomra tapad az izzadságtól. Egy forgás közben kiszúrom Katniss vigyorgó arcát és feltartja a hüvelykujját. Mire észbe kapok a szám véget ér és én lihegve levágódom egy székre. Töltök magamnak egy pohár valamit és a tartalmát lecsorgatom a torkomon. Rátámasztom a könyökömet az asztalra és az arcommal rádőlök. Pislogok egy párat és ásítok egyet. Elég hosszú volt az elmúlt hét és én is elég fáradt vagyok. Az órámra pillantok. Másfél óra múlva éjfél. Effie éjfélkor megragad minket és felrak a vonatra. A körzetiek pedig felszállnak a légpárnásokra. Óvatosan megdörzsölöm a szemem, hogy azért a sminkem megmaradjon és a szoknyámat felhajtom, hogy megnézzem a combomat. Remeg. De miért? Rátapasztom a kezemet és megpróbálom leállítani. Akármennyire is próbálkozom a combom nem hagyja abba. Felnyögök és visszateszem rá a szoknyát.<br />
- Jön táncolni Miss Hebert? - teszi egy fiú a vállamra a kezét. Összerezzenek a hangtól és megfordulok.<br />
- Te táncolni akarsz? - tárom el a számat, ahogy felismerem a hang és a kéz tulajdonosát.<br />
- Persze. Miért ne? - vigyorodik el Gale. Beleteszem a kezemet az övébe és hagyom, hogy felhúzzon. Furcsa, hogy Gale mosolyog és táncolni akar Katniss esküvőjén. Hiszen annak a lánynak az esküvőjén van, akit szeret. Megállunk a táncparkett közepén és Gale vállára teszem a kezemet a másikkal pedig az övét fogom a kezembe. Másik keze a derekamra csusszan és így táncolunk. Vagy inkább forgunk körbe. Szürke szemeivel a arcomat fürkészi és mosolyog.<br />
- Jól vagy? - szólalok meg pár perccel később.<br />
- Remekül. - válaszolja mosolyogva. Egy lassabb szám következik és Gale a kezét amivel az enyémet fogta a derekamat fogja át. Meglepődötten levegőt veszek és a nyaka köré fonom a karomat. Annyira közel állunk egymáshoz, hogy ugyanazt a levegőt lélegezzük be, amit a másik kifúj. Nem tudom, hogy mitől jövök jobban zavarba. Attól, hogy Gale a derekamat ölelgeti vagy attól, hogy éppen mindjárt smárolunk.<br />
- Nem zavar, hogy Katniss esküvőjén vagy? Tudod most ment hozzá egy másik fiúhoz. - húzódok kicsit hátrébb, hogy láthassam a szemét. Gale mosolyogva szorosabban fonja a derekam köré a kezét.<br />
- Chanel én tovább léptem. - mondja. A szívem gyorsabban kezd dobolni a mellkasomban és kezdem elveszíteni az eszméletemet. A fülemhez hajol és belesuttog. - Tetszel nekem kislány. - a pulzusom az egekbe szökik és hirtelen úgy érzem magamat, mint aki mindjárt megfullad. Lehámozom magamról Gale kezeit és elrohanok. A könnyeim maguktól kezdenek lefolyni az arcomon. Fél kézzel az arcomat törölgetem ezzel jobban elkenve a sminkemet a másik kezemmel az ajtó után kutatok. A fürdőszobába beérve levágódom a hideg kőre és nekidöntöm a csempének a hátamat. A gondolataim mindenhol járnak csak a körút körül nem. Gale azt mondta, hogy tetszem neki. Tovább lépett Katnissen. Katniss is túl lépett. Hozzá ment Peetához. De engem mégis zavarnak Gale érzései. Nem lehetek vele, mert még nem vagyok túl Nash halálán. A lelkem tiltakozik az ellen, hogy mással legyek. A tenyerembe temetem az arcomat és hagyom, hogy a könnyeim elhomályosítsák amúgy is homályos látásomat. Hallom, ahogy az ajtó kinyílik és egy szőke lányt látok meg belépni rajta. Prim.<br />
- Mi történt? - ül le mellém és neki támaszkodik a csempének ő is. Megtörlöm a szememet és felsóhajtok. Halkan motyogva elmesélem a lánynak, hogy Gale mit mondott. Prim elgondolkodva néz rám és óvatosan elmosolyodik.<br />
- Te tudtad igaz? - kérdezem szem forgatva. Prim bólint.<br />
- Persze. Gale azóta rólad beszél, amióta az apád meghalt a bányarobbanásban. - bök oldalba. - Úgyhogy most menj ki. Keresd meg és legyél boldog. - pattan fel a földről és engem is felhúz. A szoknyám végét gyűrögetem, és bólintok. Ahogy kiérünk Prim eltűnik a táncolók között. Egy perccel később már a nővérével látom táncolni. Colette éppen Peetába karolva ugrál. Cora és Madge nevetve lépkednek egyik lábukról a másikra. És akkor megpillantom Galet. Az egyik oszlopnak van dőlve és semleges tekintettel néz maga elé. Nagy levegőt veszek és elnézést kérve átvágok a tömegen.<br />
- Elnézés, bocsánat. - lökök félre pár embert. Nem sértődnek meg csak mosolyogva gratulálnak. És akkor belém hasít, hogy én igazából miért is vagyok itt igazából. A Győzelmi Körút. Az órámra pillantok. 10 perc múlva éjfél. Lekapom a lábamról a cipőmet és ott hagyom a tömegben. Futni kezdek. - Gale! - kiabálom. -Gale! - a fiú felkapja a fejét és megindul felém. Még néhány lépés és ott<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRFIF_7MRDsBDC7eUoOaxUbDDqSTLfLxyZ4jnAAJJ-8nu8id9Ilcx_2itoo8GPHJ5F3Yw5lsnZVAMO5wcLGWDcnLfWpw09_YdtocJKyIUMb7vzoi-rxY0an2h6sVtN12lV9G-afjEWW4f3/s1600/largepoiuzt.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRFIF_7MRDsBDC7eUoOaxUbDDqSTLfLxyZ4jnAAJJ-8nu8id9Ilcx_2itoo8GPHJ5F3Yw5lsnZVAMO5wcLGWDcnLfWpw09_YdtocJKyIUMb7vzoi-rxY0an2h6sVtN12lV9G-afjEWW4f3/s1600/largepoiuzt.gif" height="179" width="320" /></a>vagyok. Véletlenül megbotlom valamiben és Gale karjai között térek vissza a valóságba.<br />
- Ne haragudj, hogy megijesztettelek. - suttogom kuncorászva. Gale talpra állít és átöleli a derekamat. A homlokomat az övének döntöm.<br />
- Nem haragszom. - mosolyodik el. Két keze közé fogja az arcomat és betapasztja a számat. A karomat a nyaka köré tekerem és lehunyom a szememet. Most léptem túl Nash halálán. És tényleg. A gyomrom szaltózni kezd, ahogy belemosolygok a csókba és nem akarok elszakadni tőle. A levegőnk elfogy és muszáj elengednem Gale nyakát.<br />
- A tizenkettedikben találkozunk. - motyogja és elnéz a vállam felett. Effie öles léptekkel közeledik felém és int Galenek. Megragadja a kezemet és elindulunk. Közben összeszedjük a többieket és beszállunk a kocsiba, ami végre a vonat állomásra visz. Nem tudom megállni, hogy ne vigyorogjam végig az utat. Még a vonatra is ezzel az idegesítő vigyorral szállok fel. Cinna a kezembe nyom egy pohár teát. Katniss és Peeta átöltözve jönnek vissza az étkezőbe. Katniss megkérdezi, hogy miért vigyorgok ennyire. Beharapom a számat és a kabinomba húzom. Elmesélem neki is, hogy mi történt az esküvőn köztem és Gale között.<br />
- Megcsókolt? - kérdezi izgatottan. Összeszorított szájjal bólintok.<br />
- De neked ugye ez nem baj, hogy én...és ő. Szóval mi. - kezdek dadogni, de Katniss leállít.<br />
- Ha zavarna nem mentem volna hozzá Peetához. - ölel magához. Akkor megnyugodtam.<br />
<br />
</div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-62301722213752631302014-01-09T11:03:00.003-08:002014-01-09T11:03:56.002-08:00.:6.Esküvő:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i>Először is köszönöm a 10 feliratkozót! Miattatok írom a történetet! Másodszor köszönöm a komikat és a pipákat. Ezekért érdemes írnom a részeket :) Harmadszor köszönöm egy lánynak, akit nem szeretnék név szerint említeni, de rémélem, hogy tudja róla beszélek. Köszönöm neki, hogy elolvasta a történetemet és a suliban is elmondja a véleményét. Köszönök mindent, de tényleg mindent! Nem is húzom tovább az időt! Lots of Love Reni Everdeen :)</i><br />
<i>_______________________________________________________________________________</i><br />
Hihetetlen, de a díszvacsorát végi vigyorogtam és észre sem vettem csak, amikor Katniss megbökte a könyökével a vállamat. Zavaromban elfordultam és inkább a kajámmal foglalkoztam. Most, hogy végre vége van a Győzelmi körútnak és már csak az Kapitólium van hátra. Igazából én még bele sem gondoltam, hogy mi lesz ott. Minden évben nagy szabású partikat szoktak rendezni, de idén esküvő lesz. Összerázkódom a hirtelen gondolatmenetemtől, mire Effie megérinti a kezemet.<br />
- Minden rendben? - ráncolja a szemöldökét. Bólintok és belekortyolok a teámba. Igen rászoktam a teára. Katniss a ruhájában pörög és megáll a tükör előtt. Az ujjaimmal a poharamat ütögetem és a plafonra szegezem a tekintetemet.<br />
- Ez a huszadik, amit felpróbálsz, Katniss! Jó lesz már. - rázom meg a fejemet nevetve. Katniss beharapja a száját és felém fordul. - Tényleg jó lesz. Eddig ez a legszebb.<br />
- Szerintem is! - bólint Cinna a szoba másik végében. Hárman asszisztáltunk a jelenlétünkkel Katniss esküvői ruhaválasztásához. Cinna, aki tervezte őket, Effie, aki ragaszkodott hozzá és én, akit Katniss kért meg. Katniss félre néz és felsóhajt.<br />
- Szerintem is. - adja be a derekát végre és vigyorogva lesüti a szemét. - Holnap férjhez megyek! - kiabálja. Mindannyian felkacagunk. Közben belekortyolok a teámba és felhúzom a lábamat, hogy rá tudjak ülni. Katniss leveszi a ruháját és visszaadja Cinnának. Felvesz egy kényelmesebbet és levágódik mellénk a kanapéra. Effie tölt neki egy pohár teát és átnyúlva fölöttem odaadja Katnissnek.<br />
- Te nem izgulsz? - emeli a szájához a bögrét. Összeráncolt szemöldökkel leengedem a kezemet. Én? Izgulni? Ő megy férjhez én csak a koszorúslánya leszek. Az egyik. Öt koszorús lány lesz. Én, Prim, Madge, Colette és Cora. Colette nem rajongott igazából az ötletért, de, amikor meglátta a habos rózsaszín ruhát, amit viselnie kell megenyhült és rábólintott. Cora, amúgy is vállalta volna. Prim a húga ez csak természetes. Madge pedig önként jelentkezett, hogy velem együtt segít Katnissnek leánybúcsút rendezni. Szegény lány kicsit letört, amikor megtudta, hogy Katniss semmi ilyet nem szeretne. Ezért csak csendesen beszélgetett velünk. <br />
- Nem. Kéne? - billentem oldalra a fejemet. Katniss elmosolyodik.<br />
- Az interjú. Tudod Caesar Flickerman interjú. - világosít fel. Hirtelen leesik, hogy mire céloz. Megrázom a fejemet. Mióta visszajöttem a viadalról semmi lámpalázam nincsen. Mivel a tánc elfeledteti velem ezt az érzést. Ezért sem izgulok különösebben egy interjú miatt. Kiiszom az utolsó cseppet a bögréből és fáradtságra hivatkozva visszavonulok a szobámba. Ledobom magamról a ruhámat és beállok a fürdőszobába zuhanyozni. A hajamat direkt nem mosom meg, mert tudom, hogy holnap úgyis meg lesz mosva. Fáradtan és kimerülten dőlök be az ágyamba. Magamra húzom a takarómat és megpróbálom átgondolni az elmúlt hetet. Találkoztam minden kiválasztott családjával. Köztük két szövetségesemével is. Mégis a mai találkozás hagyott bennem a legmélyebb nyomot. Rochelle nővére azon mosolygott, hogy megöltem a húgát? Ez nagyon durva azért. Megértem, hogy haragszik rá még mindig, de csak a húga volt! Aztán ott van Florence. Aki annyira erős és harcos alkat. Miért nem jelentkezett a testvére helyett? Ulrica családjáról meg már nem is akarok beszélni. Valahogy nem fér a fejembe, hogy mennyire más ez a lány. Hiába gondolom azt, hogy csak a szövetségesem volt legbelül mégis azt érzem, hogy barátnők voltunk, mert megbíztunk egymásban. A párnába temetem az arcomat és lehunyom a szememet. Holnap hosszú napja lesz mindenkinek.<br />
Nem tévedtem sokat azzal, hogy hosszú. Reggel kilencre érkeztünk meg a Kapitóliumba. A szállásunk a Kiképzőközpont lett és hála istennek két különböző emeletet kaptunk mi Katnissel és Peeta is. Engem gyorsan felöltöztettek az interjúmra és lesiettem a Kiképzőközpont elé, hogy beszélgessek egy kicsit a haverommal Caesarral, de csak gyorsan végigpörögtünk a körzeteken és az életemen. Az interjú után visszamentem a tizenkettedikre és átvettem valami kényelmesebbet. Katniss haja már készen volt már csak a sminkje hiányzott. Közben Effie folyamatos hívásban volt a virágszállítókkal. Cinna elvégezte az utolsó simításokat Katniss ruháján a csapat meg feszülten és precízen dolgoztak a menyasszony arcán. Én meg nyugodtan figyeltem az eget, hogy mikor futnak be a vendégek. A légpárnás nem sokkal később landolt a Kiképzőközpont tetején. Prim, Mrs,Everdeen, Colette, Cora és Madge léptek be pár perccel később a szobába. A húgaim a nyakamba ugrottak és agyon ölelgettek.<br />
- Itt voltál a viadalon elszállásolva? - kérdezte meg Cora. Lesütöttem a szememet és bólintottam egyet. Miközben beálltam a sorba, hogy segítsek Katnissnek Effie elhúzott, hogy meg kellene nézni a termet mert állítólag nincs elegendő virág a teremben. Jelenleg is őt nyugtatom, hogy van elég virág nem kell aggódni emiatt. A terem egészen úgy van feldíszítve, ahogy elképzeltem. Két oldalt padok vannak, amikre le fogunk majd ülni a ceremónia alatt. Vörös szőnyeg van kikészítve és már előre fel van szórva rózsaszirmokkal. Azért remélem, hogy Katniss nem dob egy hátast, miközben férjhez megy.<br />
- Chanelle figyelsz te egyáltalán rám? - emeli fel Effie a hangját. Két okból tudom, hogy ő szól rám. Az egyik az hogy csak ő hív a teljes nevemen. Kettő csak akkor, ha ideges rám. Megpördülök a tengelyem körül és a szemébe nézek.<br />
- Persze. Szerintem nem kell több virág. - bólintok vigyorogva. Effie megforgatja a szemét és tovább magyaráz egy Avoxnak. Egy óra múlva elindulunk vissza a Kiképzőközpontba és fáradtan adom át magamat a felkészítő csapatnak. Szegények jól megdolgoznak ma. A koszorúslányokat és a menyasszonyt is ők készítik elő. A többiek már készen vannak. A hajamat loknikban a vállamra teszik és a sminkemet kicsit erősebbre csinálják, mint eddig. A ruhám ugyanaz a rózsaszín habos ruha, amit a többi koszorúslány is visel. A derekamnál ott a masni és tényleg nagyon csinos.<br />
- Katniss siess már! - kiabálja Madge és mind izgatottan várjuk, hogy Katniss kilépjen a szobából. A szám elé kapom a kezemet. Katniss tényleg gyönyörű.<br />
- Induljunk! Induljunk! Még elkésünk az esküvőről! - tapsikol Effie és a liftbe vezet minket. Szekereken visznek bennünket a helyszínre. Miközben hallgatom a lovak patkójának dobogását az elsuhanó tája figyelem. Fényözön mindenhol. A képre Katniss és Peeta képe van vetítve, hogy mindenki tudja, hogy ma összekötik az életüket. A lovak megállnak és kezdődhet is az ünnepség.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikkqnmD33yRaIEfQhQUsZ14Zi7svWRlKV6Gc0ocw_xiSmoVrz5iUttj01eAn5ROiZZWW6ZgkGTv1cQqfKQP_4Cf5dytbk1W00UEHWGaslprrnrczw3x72lMId0EHhPCpVNg8NX5iKP2BXS/s1600/tumblr_mwqk7eGZVX1ro4l1eo3_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikkqnmD33yRaIEfQhQUsZ14Zi7svWRlKV6Gc0ocw_xiSmoVrz5iUttj01eAn5ROiZZWW6ZgkGTv1cQqfKQP_4Cf5dytbk1W00UEHWGaslprrnrczw3x72lMId0EHhPCpVNg8NX5iKP2BXS/s1600/tumblr_mwqk7eGZVX1ro4l1eo3_500.gif" height="141" width="320" /></a>Haymitch lett Katniss tanúja Peeta tanúja, pedig Effie. A hatalmas ajtó kinyílik és elindulunk befelé. Legelöl megy Cora és Colette, akik még több virágot dobnak a földre. Mögöttük együnk mi hárman. Prim, Madge és én. A tömegben kiszúrom Galet és családját. Gale halálra váltan bámulja Peetát, aki már ott áll az oltárnál. Lehajtom a fejemet és tovább megyek. Megállunk a helyünkön és várjuk Katnisst. Katniss belekarol egykori mentorába és fátyollal a szemén indul meg vőlegénye felé. Peeta hatalmas mosollyal az arcán várja őt. Most valóra válik az álma és feleségül veszi Katniss Everdeent! Prim a kezével az enyémet kutatja és végül megfogja. A másik kezével Colettebe kapaszkodik. Colette megfogja Cora kezét. Én a másik kezemmel Madge keze után nyúlok. Így állunk egymásba kapaszkodva és nézzük az esküvőt. Katniss megérkezik és megáll Peeta előtt. Peeta leveszi róla a fátyolt és a szemébe néz. Soha életemben nem láttam még ehhez fogható ünnepséget. <i> </i></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-34833824371709402012014-01-07T08:47:00.000-08:002014-01-07T08:47:04.410-08:00.:5.Rochelle családja:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="color: orange;"><i>A rész kicsit árulkodik, hogy mi lesz a történetben. Nem tudom, hogy hogyan sikerült döntsétek el ti! Köszönöm az előző fejezethez érkezett kommenteket nagyon örültem nekik :) Nem is húzom tovább az időt itt a rész! </i></span><br />
<span style="color: orange;"><i>_______________________________________________________________________ </i></span><br />
A teám lötyög a kezemben, ahogy a vonat egyre gyorsabban süvít végig a síneken. Álmosan belebámulok a kezemben tartott bögrébe és a számhoz emelem. Hajnali öt óra van és mindjárt megérkezünk az első körzetbe. Az éjjel megint rémálmom volt. Mindenki akit szeretek benne volt. A húgaim, apa, anya, Conor, Nash, Fallon, Katniss sőt még Peeta és Ulrica is. Mindegyiknek végig néztem a halálát aztán Snow elnök közölte velem, hogy ez mind az én hibám. Megborzongok a gondolattól, hogy az előbb felsorolt személyek közül csak négy van életben. Colette, Cora, Katniss és Peeta. Ráadásul most Nash gyilkosának a családjával kell szembe néznem. És most nem az a bajom, hogy nem tudok a szemükbe nézni csak az, hogy tudom, hogy semmi kedvük nincsen ott állni. Azért mégis a lányuk volt Rochelle. Felszisszenek a forró teától és az ölembe teszem. A lábaimmal köröket rajzolok a padlóra és a fejemet rázom ide-oda, hogy a szemembe csapódjon a hajam. A szobámban elég sötét van, mert még nem jött fel a nap és, mert el van húzva a függöny. Nem merem elhúzni a függönyt, mert akkor látnám, hogy hol vagyunk. Szerencsére nem sokára véget ér ez az egész. Haza mehetek és nyugodtan lehetek a húgaimmal. Minden visszatér a régi kerékvágásba és már csak attól kell félnem, hogy Colette nevét húzom ki az aratáson. Igen én. Mivel Katniss az én nevemet húzta és nyertem megengedte, hogy én húzzak. Hát nem kedves? A kezemben tartott hőmegtartó pohárban látszik a zöldes tea féleség, amit nyugtatólag kértem. Már túl vagyok a nehezén, de mégis rettegek az első körzettől. Nem tudom, hogy mi fog fogadni. Bár a negyedik körzet sem volt könnyű. A tenger gyönyörű volt, de kerültem Saoirse szüleinek tekintetét. Csak ellene szövetkeztem az arénában! Egy sóhajtás szakad ki belőlem és ismét kortyolok egyet a teámból. Holnap lesz Katniss és Peeta esküvője. Jön egy csomó ember a tizenkettedikből és egy csomó ember a Kapitóliumból. Remek lesz. Ja, meg ott lesznek a győztesek, akik még életben vannak. Effie ragaszkodott hozzá, hogy meg legyenek hívva. Ami engem illet örülök, hogy legalább elterelődik rólam a téma valamennyire. A tea még mindig meleg, pedig már majdnem egy órája, hogy kitöltöttem. Jólesően csorog végig a torkomon és örülök neki, hogy kikértem. A kezemre pillantok és ellenőrzöm az időt. Fél hét. Effie adta az órát, mert szerinte csinos és jól jön, ha tudom hány óra van. Ez igazából célzás, mert szinte mindig elkésem. Ha pontos akarok lenni csak egyszer fordult elő, hogy tovább aludtam. A hetedeik körzetbe mentünk és kicsit később feküdtem le, de emiatt tovább is aludtam. Mikor már a beszédemet kellett volna mondanom a felkészítő csapatom még csak a hajamat csinálta. Végül egy óra késéssel elmondtam az előre megírt beszédemet és valamennyire sikerült kárpótolnom a körzetet. Nem a családokat, mert azoknak én öltem meg a gyereküket. A hideg végig fut a hátamon és érzem, hogy feláll rajta a szőr. Arra eszmélek, hogy elfogy a teám. Beletúrok a hajamba, amitől kipattog belőle néhány hajszál. Óvatosan az ágyra helyezem a bögrét és újra felkötöm a hajamat. A lábamat beledugom egy mamuszba és halkan kinyitom az ajtót. Csendesen csoszogok végig a folyosón és állok meg az étkező kocsiban. Mellettem egy ablakon át látom, hogy fák suhannak el mellettünk. Az asztalon ott gőzölög egy kancsóban a finom málna ízű tea. Kihúzom a széket és leülök rá. Kiöntöm a teát és szürcsölni kezdem. A vonat most kivételesen csendes. Ritkább alkalmakkor hallani szoktam Katniss sikolyait, amik a rémálmai miatt vannak. Olyankor felriadok és órákig a plafont bámulom. Végül sikerül visszaaludnom pár órára. Azon kapom magamat, hogy újabb adag teát öntök a poharamba. Ilyen gyorsan benyakaltam volna? Megdörgölöm a szememet és megfújom a gőzölgő italt. Pár óra és megérkezünk az első körzetbe. Remek. Laposakat kezdek pislogni míg nem mély álomba zuhanok. A fejem koccan az asztalon és már nem is emlékszem semmire. Valaki a vállamat rázogatja jelezve, hogy fel kéne ébrednem. Felemelem a fejemet és megpillantom Peetát. A kezemmel még mindig úgy szorongatom a bögrémet, mintha azon múlna az életem. Megkocogtatom az órám számlapját és világítani kezd. Fél órája múlt nyolc. Nem aludtam olyan sokat, mint gondoltam. A szememet dörzsölöm és észre veszem, hogy mindenki a kabinban ül. Gondolom arra vártak, hogy a főszereplő végre felébredjen. Effie már teljes sminkben mosolyogva beszélget a felkészítő csapatommal. Katniss Cinnával társalog. Haymitch kicsit másnaposan iszogatja a kávéját Peeta meg engem ébresztget. Ásítok egy hatalmasat.<br />
- A szád elé a kezet kis hölgy! - szól rám szigorúan Effie. Engedelmesen eltakarom a számat és elengedem a bögrémet. - Ideje is volt, hogy végre felébredj! Mindjárt megérkezünk! - mutat az ablakra. Még homályosan látok, de azt sajnos tisztán látom, hogy egy tábla jelezte, hogy megérkeztünk. Kinyújtóztatom alvástól elernyedt végtagjaimat és várom, hogy elkezdődjön a napi menetrend. Először a felkészítő csapatom vesz kezelésbe. A hajamat megint megmossák és kezdek aggódni azért, hogy ez káros lesz, hogy ilyen sűrűn mossák szegény hajamat. Míg szárad a hajam befonják, hogy hullámos legyen, amikor megszárad. A körmömre piros színű körömlakk kerül, ami annyit jelent, hogy a ruhám is ilyen rikító színű lesz. A hajam megszárad és meglepettségemre tetszik is a végeredmény. Apró piros rózsákat tűznek bele, hogy mutatósabb legyen. A ruhámban nem csalódok. Térdig érő piros ruha, ami fodros szoknyában végződik. A cipő most lapos és csillogó. Szerintem most vagyok a legszebb. A számra vakító piros rúzs kerül és már meg is áll a vonat.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKEAOiJ1dnFHo6Dmx1kWjcOVgG8NRemS9SoZl_7gYJooaYRwyrGwHs4K3Za5StsjiWCIbe_LdmuOWDMEfBAd_1FFyYo3FXFplOzykUXNtjm1W_OmEYVjZGg_HVLtHZ6bZwbobc_hSKfAm7/s1600/tumblr_mw1xaj5dp81smkr0qo1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKEAOiJ1dnFHo6Dmx1kWjcOVgG8NRemS9SoZl_7gYJooaYRwyrGwHs4K3Za5StsjiWCIbe_LdmuOWDMEfBAd_1FFyYo3FXFplOzykUXNtjm1W_OmEYVjZGg_HVLtHZ6bZwbobc_hSKfAm7/s1600/tumblr_mw1xaj5dp81smkr0qo1_500.gif" height="179" width="320" /></a></div>
A kocsi zötykölődik alattunk. Tátott szájjal bámulom a körzetet. Luxuscikkeket gyártanak itt a Kapitóliumnak. Nem is lepődöm meg, azon, hogy maga a körzet gyönyörű. Látszik, hogy itt jobban élnek az emberek, mint a többi körzetben. Bár most én sem panaszkodhatok, mert én még ennél is szebb házban lakom. A törvényszék épülete nem annyira lepusztult, mint az eddigiek, amiket láttam. Effie a kezembe nyomja a kártyákat és biztatólag szorít egyet a kezemen. Erőltetetten rávigyorgok és kiszállok az éppen megálló kocsiból. Békeőrök kísérnek be és becsapják mögöttünk az ajtót. Zavartan lesütöm a szememet. Ideges vagyok. A kártyák szélét gyűrögetem és már várom, hogy behívjanak. Ez a körzet más, mint a többi. Egy vidám női hang mondja a nevemet és ez annyit tesz, hogy ki kell oda mennem. Nyílik előttem az ajtó és teszek pár lépést a mikrofon felé. Carson családja nem is olyan kicsi, mint hittem. Két kisfiú, egy nő, egy férfi és három idősebb lány ácsorog egymás mellett. Elég népes családja volt. A lelki szemeim előtt lejátszódik, ahogy megpróbálja elvágni a torkomat és Fallon a hátába szúrja a kést. Megremeg a nyomrom és gyorsan elkapom a tekintetemet. Kár volt. Rochelle családja nem valami nagy. Mondhatni egy vörös hajú langaléta vékonyka lány ácsorog karba tett kézzel és unottan bámul maga elé. Ő Rochelle nővére. Aki helyett önként jelentkezett. Magam elé húzom a kártyákat és remegő hangon kezdem felolvasni a beszédet. Szinte minden körzetben ugyanazt a beszédet olvasom máshogy megfogalmazva. Valami olyasmi, hogy minden kiválasztott bátran harcolt a viadalon és nekik köszönhetem, hogy ma itt állok. Most komolyan! Én köszönjem meg nekik, hogy itt állok? Ez valami vicc? Meg kellet, hogy haljanak csak azért, hogy én "békében" élhessek a családommal és ne éhezzek. Nézzem végig, ahogy a kiválasztottak családjai továbbra is nyomorúságban kell élniük. Amíg ezen agyalok a beszédem végére érek. Carson családjának a szemében szomorúságot és utálatot vélek felfedezni. Utálnak. Persze, hogy utálnak! Viszont Rochelle nővére mosolyogva néz rám. Nem gúnyos mosoly. Igazi. Megpróbálok visszamosolyogni rá, de lejár az időm és vissza kell mennem. A tenyerembe temetem az arcomat. Túl vagyok rajta! Az össze körzeten.<br />
- Ügyes voltál! - lép mellém Katniss és mosolyogva megölel. Hálásan nézek rá.<br />
- Menjünk. Holnap nagy napod lesz. - karolok belé és a szobába húzom, ahol át kell majd öltöznöm a díszvacsorára. </div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-71233299743483416352014-01-04T07:02:00.000-08:002014-01-04T07:02:49.614-08:00.:4.Florence:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i>Remélem, hogy nem késtem sokat és, hogy tetszeni fog nektek ez a rész. Kicsit sírós lett, de remélem, hogy tetszeni fog ;) Köszönöm a kommentet amit kaptam és a pipákat. Köszönöm a több, mint 6000 megtekintést imádlak titeket! Lots Of Love Reni Everdeen :)</i><br />
<i>____________________________________________________________________________ </i><br />
<br />
Akármennyire is rettegtem ettől a naptól eljött. A felkészítő csapatom is csak csendben sminkel és csinálja a hajamat. A gyomrom mióta felkeltem görcsben van és rettegek az egésztől, hogy látom Fallon családját. Az éjjel végig csak forgolódtam az ágyban. Nem tudtam aludni a gondolattól, hogy minek leszek ma kitéve. Cinna szerencsére csak egy könnyű feszes farmert és pulcsit ad rám, amitől már egy fokkal jobban érzem magamat. A hajam fel van tűzve a fejem tetejére és nincs rajtam annyi smink, mint általában. A vonat fékez egyet és gyorsan beledugom a lábamat a csizmámba. Effie most fel sem ajánlja a kártyákat. Tudja, hogy magamtól akarok beszélni. Az ujjaimat ropogtatom, amikor megpillantom a törvényszék épületét. A hideg végig fut a hátamon és muszáj felegyenesednem. Nekem ez nem megy.<br />
- Én nem tudok oda kiállni egyedül! - jelentem ki feszülten. Katniss a kezembe csúsztatja kezeit. Óvatosan rám mosolyog.<br />
- Kimegyek veled, de úgy, hogy csak látni fogsz. - a megkönnyebbülés úrrá lesz rajtam és felsóhajtok. Bevezetnek minket az előtérbe és megint megállok az ajtó előtt. A számon keresztül lélegzek és véletlenül lenyalom magamról a rúzst. Nincs vissza út. Ugyanúgy konferálnak fel, mint tegnap. Katniss lök egyet rajtam jelezve, hogy be kéne mennem. Feleszmélek a bambaságomból és csiga léptekkel odavonszolom magamat a mikrofon elé. Egy kislány mosolyogva virágot nyom a kezembe. Megköszönöm neki és elmosolyodok. Mivel Geraint és Fallon testvérek voltak csak egy család van itt. Egy kis termetű szőke nő, egy magasabb kopaszodó férfi és....Florence.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg_ayPKVoGvQkX6iP54Ba2ZqRY8FsOv6DUqZ0rznZgVIWe27NQrhyQCUQFfuK8Az3MxESFEQYs-fD3yfZJWf9ry4NQ7X4E0wI8w-T-S6FaKhcvqh9enoLFkEL0NseavXW09Loc3cpe7aAQ/s1600/ciara-bravo-o.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg_ayPKVoGvQkX6iP54Ba2ZqRY8FsOv6DUqZ0rznZgVIWe27NQrhyQCUQFfuK8Az3MxESFEQYs-fD3yfZJWf9ry4NQ7X4E0wI8w-T-S6FaKhcvqh9enoLFkEL0NseavXW09Loc3cpe7aAQ/s1600/ciara-bravo-o.gif" /></a></div>
Ugyanúgy néz ki, min Fallon. Barna kiguvadó szemek. Hosszú világosabb barna haj és aranyos, kislányos arc. A szem elé kell kapnom a kezemet. Florence tekintete találkozik az enyémmel. Szomorú mosoly kúszik az arcára. Katnissre nézek. A fejével biccent, hogy kezdjem el a beszédemet. Remeg a hangom.<br />
- Geraint és Fallon nélkül ma nem állhatnék itt. - kezdem és beharapom a számat. - Geraint többször is megmentette a húga életét. Csak egyszer találkoztam vele. Nem beszéltünk, de annyi elég volt, hogy tudjam, meg kell védenem a húgát. - elcsuklik a hangom az emléktől, hogy elsodorja a lavina a fiút. Észhez térítem magamat és folytatom. - Fallon nem csak a szövetségesem volt. A barátnőm is. Kölcsönösen megmentettük egymás életét. És jó volt, hogy ott volt nekem. - halványan elmosolyodok. - De meggondolatlan voltam és nem sikerült megmentenem. Annyira sajnálom. - motyogom remegő kezekkel. Megnézem a kislányt még egyszer és hirtelen valami különös érzés fut át rajtam. Fallon azt mesélte, hogy Florence sokkal, de sokkal ügyesebb és erősebb nála. Simán megnyerhette volna a viadalt. Akkor meg miért nem jelentkezett a testvére helyett? Belenézek Florence szemébe. Látja rajtam, hogy mennyire kiakadtam ezért tátog valamit. Sajnálja. Még szép, hogy sajnálja. Lejárt a beszédemre kijelölt idő. Visszamegyek az épületbe és a földre rogyok. A kezembe fogom a nyakamban csüngő F betűvel ellátott nyakláncot és sírva a tenyerembe temetem az arcomat. Tudtam, hogy nehéz lesz, de. hogy ennyire? Katniss kezét érzem a vállamon. Nem akarok itt maradni tovább. Örökre el akarok innen menni. A vacsorán szótlanul ülök és Fallon nyakláncát szorongatom a kezeim között. A vonat végre kibiceg az állomásról. Bedőlök a kabinomba és a fejemre húzom a takarót. Mély álomba zuhanok és legközelebb csak reggel ébredek fel. Hány olyan körzet van még ahol ilyen lesz a hatás? Mostantól fogva mindig Effie kártyáit olvasom. Valahol körbe lovagolom a körzetet. A negyedik körzetben kerülöm Saoirse családjának a tekintetét. Ugyanígy tettem a hatodik és hetedik körzetben is. Ez a Győzelmi Körút egy nagy hülyeség. Járd körbe azokat a családokat, akiknek a gyerekei miattad haltak meg. Ennél már csak az lenne a jobb ha megkérnéd őket arra, hogy bulit rendezzenek a tiszteletedre. Hihetetlen, hogy ezt mondom, de alig várom, hogy végre a Kapitóliumba érjünk, mert ott végre nem én leszek a fő adtrapció, hanem Katniss és Peeta. Apropó Katniss. Cinna egész úton vagy százféle ruhát próbáltatott fel vele. Most is itt áll mellettem és panaszkodik, hogy nem akar többet felpróbálni. Igyekszem mosolyogni, de ez nehezen megy. Az utolsó előtti állomásra igyekszünk. Az első körzetbe. Rochelle családjához. Hurrá!<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: xx-small;">Bocsi, hogy rövid lett, de csak ennyire tellett most tőlem. :( A Körút után hosszabbak lesznek!</span> <i> </i></div>
</div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-7965566367945838942014-01-02T01:42:00.000-08:002014-01-02T01:42:42.585-08:00.:3.Beszédek:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<span style="color: orange;">Boldog Újévet kívánok mindenkinek! Sajnálom, hogy
ennyit késtem a résszel. Nem voltam itthon ezért nem volt időm megírni.
Köszöntök minden új olvasót a blogon és mondom nekik, hogy örülök, hogy itt
vannak! Nem is húzóm tovább az időt itt is van a rész, ami még mindig a
Győzelmi Körúton van! Ezek a részek rövidek lesznek még, de semmi baj, mert így
lesz időtök azon agyalni, hogy mi lesz a folytatásban. Lots Of Love Reni
Everdeen :)</span><br />
<span style="color: orange;">-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------</span>
<br />
- Végre megint vonaton! - sóhajtja Effie és leül az első székre, amit
megpillant. Én is örülök, hogy végre elhagyhatjuk a tizenegyedik körzetet. Nem
volt szép látvány Hyacinth és Zander gyászoló családját bámulni. Zander
gyászoló családja egy idősebb asszonyból és egy kisfiúból állt. Viszont
Hyacinth családja durvább volt. 4 kislány 3 kisebb fiú és egy nő meg egy férfi
ölelgette őket. Katniss mondta, hogy nehéz lesz szembesülnöm a családokkal, de,
hogy ennyire? Mondjuk most, hogy tízedik körzet felé tartunk, még jobban
izgulok. Ulrica családja. Úgy döntök, hogy hamar elmegyek fürdeni és kipihenem
a mai nap fáradtságait. Fél órán át engedem magamra a forró vizet és könnyű
pizsamába bújok. Elhúzom a függönyt az ablak előtt és bedőlök az ágyba.
Rettegek.<br />
Reggel csak egy gyors reggelire van időm, mert a vonat azonnal megáll. Cinna
és a felkészítő csapat azonnal kezelésbe vesznek és valami flitteres mandula
színű ruhát veszek fel. A bokám mostanra már hozzá szokott a cipőkhöz amiket
Cinna ad rám ezért könnyedén mozgok a tűsarkú cipőben. Kinyílik előttem az ajtó
és egyből kamerák forgataga fogad. Puszit dobok és mosolyogva szállok be a kocsiba,
ami a törvényszék épületéhez visz majd minket. Becsukódik a kocsi ajtaja és
azonnal lehervad a szám. Effie a kezembe nyomja a kártyákat, amiket a
Kapitóliumban előre megírtak, de megrázom a fejemet.<br />
- Köszönöm, de nincsen rá szükségem. - mondom és összekulcsolom, az ujjaimat
majd az ölembe ejtem azokat. Katniss megsimítja a vállamat és mosolyogva néz
rám. Megérkezünk a törvényszék hatalmas épületéhez. Lehajtott fejjel megyek be
a hatalmas épületbe és várom, hogy felkonferáljanak. Effie a kezében csíptetős
mappával a programot olvassa fel.<br />
- Hölgyeim és uraim. A hetvenhatodik éhezők viadalának győztese! Chanel
Hebert! - lehunyom a szememet és légző gyakorlatokat végzek. Gyerünk Chanel!
Menni fog! Az ajtó kinyílik előttem és megjelenik a tömeg. A szemem viszont Ulrica
családján akad meg. Csupán egy tőlem két évvel idősebb barna hajú lány és egy
Colette korabeli fiú áll ott. Ők Rici családja. Az emlékeimben kutatok, hogy
mit mondott Ulrica róluk. A másik oldalamon Vijay családja áll. A francba! Két
vézna idősebb fiú és egy kislány. A szüleik hol lehetnek? A színpadra egy
szépen felöltözött kislány lép fel és virágcsokrot nyom a kezembe. A szám
mozgásképtelen, de megerőltetem magamat és megszólalok. Először Vijay
családjához. Nem ismertem ezért csak néhány szót szólok róla. Aztán Ulrica
családja felé fordulok.<br />
- Rici a szövetségesem volt. Kalandvágy volt a szemében akárhányszor
belenéztem. De sajnos nem sikerült megállítanom az ugrásnál. Merészebb volt,
mint én ezért is sajnálom nagyon, hogy nem sikerült megmentenem. - suttogom
síró görccsel küszködve és közben eszembe jut, hogy holnap ilyenkor Fallon és
Geraint családjának kell beszélnem. Na, meg Florence. A szám elé kapom a
kezemet mintha Rici miatt kezdenének a könnyeim előtörni. Lejárt az időm és
visszamegyek az épületbe. Levegő után kapkodva kapaszkodok bele valamibe, hogy
ne essek hanyatt.<br />
- Nem is tudtam, hogy ilyen jóban voltál azzal a lánnyal. - ráncolja a
szemöldökét Cinna miközben jönnek hozzám. Megrázom a fejemet.<br />
- Eszembe jutott Fallon. - suttogom és elindulok Katniss után. Védelmezően
átkarolja a vállamat és egy szót sem szól. Tudja, min megyek keresztül most.
Egy szobába vezetnek, ahol át öltözök a díszvacsorára. Octavia lemossa a
sminkemet és újat ken fel rá. A hajamat begöndörítik, és egy pántot kapok bele.
A ruha lekerül rólam és egy buggyos zöld ruha váltja fel lapos cipővel. A lábam
sajog a tűsarkútól ezért is örülök, hogy most laposban leszek. A tükörben nézem
magamat. A tükörből egy gyönyörű teremtmény néz rám vissza. Nem Chanel Hebert a
lány aki Conor Hebert húga. Nem! Chanel Hebert a hetvenhatodik Éhezők
Viadalának Győztese. A Kapitólium bábja. Lehunyom a szememet. Valamikor az
elmúlt hónapokban Katniss mondta, hogy neki segít, ha arra gondol, hogy megöli
Snow elnököt. Íj a kezemben Snow előttem áll és könyörög, hogy öljem meg.
Könnyű eleget tenni a kérésének. Jólesően felsóhajtok. Ez tényleg tök jó érzés.
A díszvacsora úgy telik, mint a tegnapi. Unalmasan és idegtépően. Végre
beraknak bennünket a kocsiba és a vonat már vár ránk, hogy elvigyen innen. Örökre.
A kabinomban nyomban átöltözök és bezárom az ajtót. Ma már senkivel nem akarok
beszélni. Csak a húgaimra gondolok. Remélem, jól vannak és nem keveredtek
bajba. Cora már biztos alszik Colette meg ott fekszik mellette és nézi. Mikor
rémálmaim vannak Colette átjön és hozzám bújik. Megnyugtat a jelenléte. Így
legalább biztonságba tudom. Az álmaimban Nash, Fallon, Ulrica, Rochelle és apa
szoktak megjelenni. Újból látom a halálukat. Gyakran sikítok fel és néha nem is
tudok visszaaludni. Hiányzik Nash! Hiányzik Fallon! Hiányzik apa! Hiányzik
anya! Hiányzik Conor! Hiányzik az életem! Szóval akkor Hülye Kapitólium! Hülye
Viadal! És végül, de nem utolsó sorban. Hülye Snow elnök! Utálok mindenkit, aki
bántotta a szeretteimet! MINDENKIT! <br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]--></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-52590548777729959992013-12-29T00:46:00.001-08:002013-12-29T00:46:40.156-08:00Blogajánló<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Sziasztok! Nem még nem résszel érkeztem csak egy egyszerű blogajánlással. Egyik barátnőm blogja és úgy gondolom, hogy megérdemli, hogy ajánlja, mert nagyon jó bár még csak egyetlen fejezet van fenn.<br />
<b><i><br /></i></b>
<b><i><span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Katniss
egyik ismerőse Zoe Stevens egy 15 éves lány, akinek a szülei már
halottak. Bátyjával, Zack Stevenssel és húgával, Chloé Stevenssel nem
túl jó körülmények között élnek. Bár ez az egész 12.Körzetre igaz. Zoe
még 11 éves korában, amikor bemerészkedett az erdőbe, akkor ismerkedett
meg Katnissel és Gale-lel. Már íjjal lőni, akkor is tudott, de azért még
volt mit fejlődnie. Katniss sokat segített neki, s ez által nem csak
pontosabban lőtt az íjjal, de a késsel is meg tanult bánni. Ez most,
majd jól jöhet neki ugyan is eljött a 79. Éhezők Viadalának az aratása, s
Katniss a Zoe nevét húzta ki. Vajon túl élheti egy 15 éves lány a
viadalt? A kérdésre nem sokára választ kaptok. De addig is: "Boldog
viadalt és sose hagyjon el benneteket a remény."</span></i></b><br />
<br />
<b><i><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><a href="http://seventy-nine-hunger-games.blogspot.hu/" target="_blank">79. Éhezők Viadala</a> </span></i></b><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"></span><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: small;">Nézzetek be hozzá bátran örülni fog neki ;)</span></span><b><span style="font-family: inherit;"></span><i><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: small;"> </span></span></span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span></i></b>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-family: inherit;">A másik blog igazából az enyém. Nem rég kezdtem el írni és teljesen bele merültem. Oda is benézhettek :)</span></span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b><i>Pansy Davenport a maga világos barna hajával és barna szemével egyáltalán nem hasonlít egy Perembelihez. DE mégis az. Szüleivel és kicsit hisztis húgával Trinityvel éli mindennapjait. A Zugban kereskedik kis kora óta, de egy napon a 74. Éhezők Viadalának győztesével Katniss Everdeennel találja szembe magát. Katniss elviszi a lányt magával az erdőbe és megtanítja őt bánni az íjjal. Barátnők lesznek. Ám egy váratlan fordulat során Effie Trinket a kis Trinity nevét húzza ki az aratáson és Pansy önként jelentkezik helyette. De akkor még nem is tudja, hogy mire vállalkozott! </i></b></span> </span></span><br />
<br />
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: small;"><b><i><a href="http://rememberwhotheenemyis.blogspot.hu/" target="_blank">Remember Who The Enemy Is</a></i></b></span></span><br />
<br />
Remélem sokan fogtok benézni mindkét blogba! Este remélhetőleg jön az új rész! Lots Of Love Reni Everdeen :)</div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-46150187735133490322013-12-28T09:24:00.001-08:002013-12-28T09:24:27.432-08:00Facebook csoport<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Sziasztok! Nyitottam egy Facebook csoportot ahol tudunk beszélgetni és megtudhatjátok, hogy mikor jön az új rész és egyebek! :) Remélem sokan léptek be<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><b><a href="https://www.facebook.com/groups/188713454656140/" target="_blank">Facebook csoport</a></b></span></div>
</div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-83329313429756296542013-12-26T07:32:00.000-08:002013-12-26T07:32:05.419-08:00.:2.Indulás:.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="color: orange;">Boldog Karácsonyt mindenkinek! Megérkeztem a második réssel ami egyben az ajándékom is nektek. Remélem tetszik a történet és visszajeleztek vele kapcsolatban. Nézzetek be a többi blogomba is amit <a href="http://impossiblehungergames.blogspot.hu/p/tovabbi-blogjaim.html" target="_blank">itt</a> megtaláltok. Most már minden héten egy vagy két részt hozok ide is és a többi blogomba is. Nem is húzom az időtöket tovább. Lots Of Love Reni Everdeen :)</span><br />
<span style="color: orange;">----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------</span><br />
Colette haragja elszáll és mellém pattan. Imádja a feltűnést. Viszont a duzzogása miatt nem tűnt fel neki, hogy ő is tiszta liszt. Effie magához ölel vagy inkább kinyomja belőlem a szuszt is. Mögötte megjelenik a felkészítő csapatom és puszival köszöntjük egymást. Miközben köszöntöm Cinnát is Effie elkezdi felolvasni a tervet. Octavia siránkozni kezd, hogy elhanyagoltam magamat miközben Colette köröttünk pattog.<br />
- Ő a húgod? - kérdezi Venia. Bólintok és a fürdőszobába megyek fürdeni. Levetem a vadászos ruhámat és beállok a zuhany alá. Fel sem tűnt, hogy eddig amúgy fáztam. Flavius, Octavia és Venia berontanak a fürdőbe. Elkezdenek magyarázni mindenféle pletykát a Kapitóliumból. Például, hogy a fiúk alig várják, hogy végre ott legyek megint és láthassanak. Ezek szerint még megvannak a rajongóim. Az elmúlt hónapokban kétszer voltam a Kapitóliumban fellépni. Mondhatom, hogy fiúk voltak többségben. Az összes szőr lekerül a kezemről, a lábamról és egyebekről. A hajammal semmit nem csinálnak mivel úgyis sapkában leszek. Csak a szememre kapok egy kis sminket és már készen is vagyok. Cinna egy csinos csípőfarmert és egy nyakba kötős felsőt ad rám. Elszörnyedek. Utálom az ilyen ruhákat. Kényelmetlen és csak arra jó, hogy mutogassam magamat a Kapitóliumnak és Panemnek. Cinna tudja mennyire ki nem állhatom ezeket a ruhákat mivel én elmondtam Katnissnek aki Cinnának. Magamra erőltetem a ruhákat és egy kötöttnek kinéző pulcsiba bújok. Rám kerül a fehér vászonkabát és a sapka, sál. Colette és Cora még gyorsan megölelnek sok sikert kívánnak és egyebek majd átmennek Katnissékhez. Katniss és Peeta esküvőjére ők is jönni fognak mivel Prim és Mrs. Everdeen is jönnek. Ők meg jönnek velük. Az esküvő napján majd egy légpárnás hajó jön értük. Az ajtó becsukódik az orrom előtt és nagy levegőt veszek.<br />
- 10 másodperc Chanel! - csicsereg Effie. Kösz, hogy emlékeztetsz. A telitalpú csizmámban toporgok, mikor végre lenyomhatom a kilincset és kiléphetek rajta. A kamerák most élőben mennek az egész országban. Puszit dobálok és kedélyesen csevegek a hogylétemről. Végül a kamerák leállnak és indulhatunk is. A vonatállomásra érve az első dolgom, hogy megkeresem a kabinomat és valami kényelmesebbet veszek fel. Beledugom a lábamat egy mamuszba és köntösben felkötött hajjal kimegyek a hátsó kabinba.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmp9qlVhyphenhyphen8zrmonS5PTPRNVW8FGSQzUhQmW4MELRjVSoDcGMiHUXrNDgXy8p22sbmwdGvnbR50F6xXNZOPCSbM2siG8diMo2mNc9r8XqxGbutpY_896P5ri2xf05FVo-9WrPexYC5EOQtD/s1600/tumblr_mw8baihFhj1qbq83io1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmp9qlVhyphenhyphen8zrmonS5PTPRNVW8FGSQzUhQmW4MELRjVSoDcGMiHUXrNDgXy8p22sbmwdGvnbR50F6xXNZOPCSbM2siG8diMo2mNc9r8XqxGbutpY_896P5ri2xf05FVo-9WrPexYC5EOQtD/s1600/tumblr_mw8baihFhj1qbq83io1_500.gif" height="256" width="320" /></a></div>
Levágom magamat és felhúzom a lábamat. Nyílik az ajtó és Katniss lép be rajta. Leül mellém nekem meg valami furcsa jut az eszembe.<br />
- Milyen érzés elveszteni a mentorálltadat? - Katnisst váratlanul éri a kérdésem, de azért válaszol.<br />
- Kiarát? Daisy megölte a bőségszarunál. Amúgy erről inkább kérdezd Haymitcht vagy Peetát. - Peetát kérdezzem? Oké ő kettőt vesztett el Katniss meg egyet. A gyomrom görcsbe rándul a gondolatra, hogy én is el fogok veszíteni egy kiválasztottat akinek én leszek a mentora. Kibámulok az ablakon és a fülem mögé tűrök egy hajtincset. Az első megálló a tizenegyedik körzet. Katniss engem néz és egyfolytában Kiara viselkedéséről magyaráz.<br />
- Örülök, hogy te nem voltál olyan mint ő. - nevet fel a mondat végén. Felemelem a fejemet. Elmosolyodom és odahajolok hozzá, hogy megtudjam ölelni. Katniss megveregeti a vállamat és együtt megyünk vacsorázni. Olyan mintha még csak 10 perce ülnénk itt, de igazából egész nap csak ültünk. Effie egy ideig hallgat végül megkezdi a beszédét.<br />
- Első állomás a 11. Körzet. Az ottani kiválasztottak Hyacinth és Zander. - kezdi. Lesütöm a szememet. Egyiket sem ismertem. Hyacinth előttem ment be a Játékmesterekhez Zander pedig nem tudom. Meghalt valamikor az arénába. Ja, igen, amikor éppen még Ulricával voltam. Emlékszem. Amúgy semmi kedvem az egész körúthoz. Találkozzak Ulrica, Fallon és Rochelle családjával? Na, nem. Én ezt nem akarom végig csinálni. Meg sem várom a vacsora végét kitolom a székemet és a kabinomba vágtatok. Bezárom magam mögött és senkit nem engedek be rajta. Lehunyom a szememet és lecsúszom az ajtón. Otthon leszel egy hét múlva Chanel! Ne, aggódj. Felállok a földről és az ablakhoz megyek. Az elsuhanó tájat bámulom. Gyönyörű bár nem sokat látni belőle. Azon gondolkodom, hogy mi lenne, ha az aratáson az egyik húgomat húznák ki. Megrázom a fejemet. Ez lehetetlen. Cora még 11 éves lesz nem sokára Colette, pedig kétszer van felírva összesen. Az estét a kabinomban töltöm és nem is megyek ki. Viszont a rémálmom után amiben megint megláttam Fallon halálát felállok és kimegyek. Levetem magamat egy székre és töltök magamnak egy pohár teát. Azt kortyolgatva bámulok magam elé és próbálom magamat rávenni, hogy ne legyek ilyen. Holnap ilyenkor már megint itt fogok ülni és Ulrica családjához fogok utazni. Remek. Utána, pedig Fallon és Geraint családja lesz a következő. Ahol ott lesz Florence Fallon ikre. Ha, most megállna a vonat fognám magamat és egész egyszerűen leugranék róla. </div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-74113199313404441712013-12-24T00:11:00.002-08:002013-12-24T00:11:41.179-08:00Ünnepek<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Minden kedves olvasómnak boldog karácsonyt kívánok! Én is fogok majd nektek ajándékkal kedveskedni, de csak karácsony másnapján ;) Még egyszer BOLDOG KARÁCSONYT! Mindenkinek! Lots Of Love Reni Everdeen :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6U61LvwGh1q1EO-nzSwr-4I5DNc8aiOkhTr61LT48qzpPlQ-Bq1x_r3VMnXUfJ5Ryjz_47lpmaptQIFxeIq1-8RSOxBAUeq2x83_m13jdueZuReOurhaqqfcOkzmqk3-hh48TMC7sJ2aW/s1600/elves.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6U61LvwGh1q1EO-nzSwr-4I5DNc8aiOkhTr61LT48qzpPlQ-Bq1x_r3VMnXUfJ5Ryjz_47lpmaptQIFxeIq1-8RSOxBAUeq2x83_m13jdueZuReOurhaqqfcOkzmqk3-hh48TMC7sJ2aW/s1600/elves.jpg" height="239" width="320" /></a></div>
<br /></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-55727966088733017812013-12-22T07:11:00.000-08:002013-12-22T07:11:36.562-08:00.:1.Viadal utáni "élet":.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<span style="color: orange;">Na, sziasztok! Amint a mellékelt ábra mutatja,
készen vagyok a második évad designjával és az első részével is! Remélem élvezni,
fogjátok és velem maradtok a történettel. Fontos! A részek most már hetente
kétszer lesznek! Lots of Love Reni Everdeen :)</span><br />
<span style="color: orange;">------------------------------------------------------------------------------------------------------------</span><br />
A tavat fújja előttem a szél akárcsak a hajamat. Szinte várom, hogy
Ulrica halott teste felbukkanjon a víz alól, de tisztában vagyok vele, hogy ez
nem az aréna. Ez a tizenkettedik körzet tiltott területe. Az erdő. És, hogy
miért vagyok én most itt? Erre szerintem hosszabb válaszolni, mint hinnétek.
Szerintem kezdjük azon a napon, amikor lavina volt az arénában. Apa a bányában
dolgozott a húgaim pedig iskolában voltak és a szénről tanultak. Egyszer csak
megszólalt a csengő, ami annyit jelentett, hogy bányabaleset van. Colette
átvágtatott Cora termébe és kirángatta onnan. A bánya bejáratához mentek és
várták a túlélőket. Csak az a baj, hogy nem volt ilyen. Nem sokan dolgoztak a
bányában akkor, de apa köztük volt. A tévések megérkeztek, hogy Nash és az én
családommal interjút készítsenek. Csak a baj az, hogy nekem csak a két húgom volt,
aki jelentkezett, hogy a családom. Nashnek az apja is a bányában volt akkor
ezért neki csak az anyja, két nővére és az öccse ment. Colettenek és Corának
nem volt senkije, aki vigyázhatott volna rájuk. Prim és Mrs. Everdeen Katniss
állítása szerint közös erővel döntöttek úgy, hogy még akkor is vigyázni fognak
a két lányra, ha én nem jövök vissza. Hogy miért? Nem tudom. De amúgy Katniss
amint megtudta egyből mondta is nekik, hogy vegyék őket magukhoz. Szóval ennyi
lenne apám halálának a története. De még mindig nincs itt vége az életemnek a
viadal után. Vajon ezt lehet életnek nevezni? Miután visszajöttem és Prim
benyugtatózott pár napig nem tértem magamhoz. Viszont amikor magamhoz tértem
már egy új házban voltam. Amíg én "aludtam" addig a többiek
berendezték a Győztesek Falujában a házunkat. Hetekig csak ültem a nappaliban
és a viadalokat néztem amit Katniss szívesen megnézett velem. Na, jó nem
mondom, hogy mindegyiket, de például a 75. -et néha röhögve néha komoran
néztük. A tizenkettedik körzetből egy idegbeteg csajt húzott ki Katniss, akinek
a neve Kiara volt. 4 pontot kapott a Játékmesterektől és az interjúja alatt
megragadta Caesar Flickerman ingének a gallérját és sírva azt kiabálta, hogy: <i>Meg
fogok halni! Érted? </i>Én is sírtam csak én a röhögéstől. Abban az évben egy
hetedik körzetbeli lány nyert akinek, ha jól emlékszem a neve Daisy. Úgy nyert,
hogy egyetlen egy baltát szerzett és már a bőségszarunál 20 embert lenyomott
köztük egy hivatásos lányt is az első körzetből. A maradék három hivatásos
elmenekült a völgybe és nem mertek előjönni. Daisy persze tudta, hogy hol
vannak, de direkt nem kereste meg őket, hogy ne végezzen olyan hamar. Helyette
ellógott és kifürkészte az egész arénát. Egy idő után megunta és megkereste a
hivatásosokat. Viszont arra nem számított, hogy a Játékmesterek terveznek
valamit. Mire odaért addigra már meghaltak ketten mivel földrengést
szimuláltak. A lány kezéből kiesett a balta bele egy mélyedésbe. A második
körzeti lány megijedt és beleugrott az árokba, hogy ne Daisy ölje meg. Daisy
már azt hitte, hogy győzött, de nem. Elvesztette az egyensúlyát és nekicsapódott
a hegynek. A viadal előtti élete teljesen kiesett az emlékezetéből ezért a
Kapitóliumba költözött és meg sem próbál emlékezni. Igen tudom, hogy még mindig
nem válaszoltam a kérdésre, hogy mit keresek én az erdőbe, de hamarosan
megtudjátok. Szóval miután kijöttem az átmeneti depressziómból kellett valami talentum,
amiben jó vagyok. Katniss azt mondta, hogy táncoljak, mert nem volt semmi, amit
az arénában lenyomtam. Így táncos lettem. A pincét én, Katniss, Peeta, Prim,
Colette és Cora átrendeztük és befestettük, hogy olyan legyen, mint egy táncos
akármi. Effie boldogan küldött nekem zenéket, amikre mozoghatok. Ez kevésnek
bizonyult mivel akármennyire is bele vagyok, bolondulva ebbe az egészbe
unatkozom egyedül otthon. És most jön, hogy miért vagyok az erdőben. Katniss
szerint elég jól lövök ahhoz, hogy eljárhassak vele vadászni ezért az óta
együtt megyünk az erdőbe. Néha van olyan, hogy Gale is csatlakozik hozzánk,
amikor éppen nem a bányában dolgozik. Amikor a bányabaleset volt szerencsére
nem volt bent. A Zugból ismerem mivel vele is sokat üzleteltem régen. A mai nap
viszont számomra borzalmas. Ma indulok a Győzelmi Körútra, amit a viadal után
fél évvel rendeznek meg. Nyolc óra lehet, és nem sokára érkezik a felkészítő
csapatom, Cinna és Effie Trinket is. Katniss a vállamra teszi a kezét.<br />
- Izgulsz? - kérdezi. Elmosolyodom. Nem. Csak a húgaimért aggódom. Colette
szörnyen kamaszodni kezdett, amíg én az arénában voltam. A haját hosszúra
növesztette és csúnyán beszél. Persze próbálom megfékezni kisebb nagyobb
sikerekkel mivel lehetetlen. Én már kinőttem belőle nagyjából, de nem mondanám,
hogy teljesen. Mióta beköltöztünk a Győztesek Falujába Colette minden áldott
délután Peetánál és figyelemmel követi, ahogy süt. Egyszer kikotyogta, hogy
tetszik neki Peeta. Én meg jó nővér révén elmondtam Katnissnek aki csak nevetve
legyintett.<br />
- Nem annyira, mint te. - válaszolok és megrántom a hátamra akasztott
tegezt. Katniss lesüti a szemét és a vállamat átölelve elindul velem hazafelé.
Peeta még az ő győzelmi körútjukon megkérte a kezét, de még nem sikerült
összeházasodniuk. Először is, azért mert még túl fiatalok voltak. Utána úgy
volt, hogy a Kapitóliumban a Nagy Mészárlás után összeházasodnak, de el kellett
halasztani, mert Prim összeszedett valami fertőzést és nélküle Katniss nem akart
férjhez menni. Aztán jött az én viadalom és a miatt nem házasodtak össze.
Viszont most én könyörögtem neki, hogy a Győzelmi Körutam végén legyen az
esküvő. Peeta azonnal belement Katniss viszont habozott végül belement. Ezért
durván egy hét múlva kimondhatják a boldogító igent. Betesszük az íjakat és a
tegezeket egy fa odvába és megnézzük a hurkos csapdákat. Egész jó kis zsákmányt
sikerül összegyűjtenünk. Nekünk nincsen rá szükségünk, viszont másnak igen.
Katniss Gale családjának viszi a húst én meg Ocean családjának és Nash
családjának is. Először Hazellehez megyünk és adunk neki két mókust. Hazelle
sok sikert kíván nekem is és Katnissnek is majd tovább állunk. Bekopogok Ocean
családjához. Olga nyit ajtót Ocean nővére. Az ő helyzetük kicsit nehezebb, mint
a miénk. Az ő apjuk is meghalt a bányában csak ők öten vannak testvérek. Olga
már 23 éves ezért nem jár aratásra. Viszont Ocean még most lesz 16 a három
öccse (Omar, Oscar és Owen) mind járnak aratásra. Omar 12, Oscar 14, Owen pedig
15 éves. Owen és Ocean ikrek. Csak az irónia miatt mondjuk, hogy az öccse, mert
Ocean előbb született 1 perccel. Egyébként rengeteget veszekszenek. Olga
könnyes szemekkel megköszöni az ételt és már el is tűnik. Olga egy gyenge
idegzetű lány. Folyamatosan sír és magában beszél. Nem tudom, hogy mi a baja,
de nem is tervezem tőle megkérdezni. Tovább megyünk. Nash családjához. Amint
Sage (Nash egyik nővére) meglát, minket berángat az ajtón és lenyom minket.
Sage már elmúlt tizennyolc és ezzel ő a legidősebb a családban. Caprice a másik
lány most lesz 18 éves Nash meg 16 éves volt. A legkisebb fiú Milo még most
lesz 11 éves és szegény némának született. Sage mindenfélével megkínál
bennünket, de sietnünk kell mivel a kelleténél többet voltunk az erdőben és
mindjárt indulnunk kell. Sage elrakja a húst és kikísér minket. Még beugrunk a
Zugba és vásárolunk néhány dolgot. Eszünk egy-egy tál levest Greasy Saenél és
tényleg elindulunk haza. Katniss egész úton arról beszél, hogy mennyire fél az
esküvőről én meg arról, hogy mennyire félek Florencetől. Már hónapok óta
készítem magamat a vele való találkozásra, de esküszöm, hogy még Ulrica
családjával is könnyebb lesz találkoznom. Megállunk Katniss háza előtt. Ma
mindkét húgomat kiírattam a mai napra. Amíg az erdőben voltunk Cora átjött
Katnissékhez Colette meg Peetához. Cora amint meglát, beleugrik a nyakamba és
megpuszil.<br />
- Futás haza! - teszem le a földre. Cora bólint és engedelmesen hazamegy.
Prim mosolyogva kijön a nappaliból. - Nem volt vele gond? - Prim a fejét rázza.
Megbeszéljük, hogy amíg oda leszünk, vigyáznak a lányokra. Prim imádja a
húgaimat és ők is Primet. - Most mennem kell, mert ha nem megyek át Peetához
Colette nem fogja békén hagyni! - forgatom meg a szememet. Katniss nevetve rám
néz.<br />
- A húgodnak jó ízlése van. - mondja. Meglököm a karját és elindulok. A hó
ropog a talpam alatt és a cipőm megtelik sárfoltokkal. Mindig is szerettem a
telet, de mióta hazajöttem utálom. Bekopogok Peetához aki azonnal beenged.
Colette a nyomában van és minden lépését követi. Peeta amúgy nem találja ezt
furának. Neki olyan Colette mintha a húga vagy valami ilyesmi lenne. Colette
összefonja maga előtt a karját és gyilkos pillantást küld felém.<br />
- Indulás haza törpe, mert ha nem Peeta megtud valamit, amit nem akarsz,
hogy megtudjon! - mutatok az ajtóra. Colette kinyújtja a nyelvét és hangos
csattanással bevágja maga mögött az ajtót. Peeta mosolyogva rám néz.<br />
- Mit nem tudok? - kulcsolja össze a kezeit maga előtt. Hoppá. Ezt szépen
megcsináltad Chanel!<br />
- Lisztes vagy! Öltözz át, mert mindjárt itt vannak a kamerák. - fordulok
meg és elindulok kifelé. - Ja, és nem ártana ha Haymitchez is átmennél. - mondom,
és végleg elmegyek. A házamba érve Colette duzzogva a nappaliban ül Cora pedig
pattog. Mögöttem ajtónyílás hallatszódék.<br />
- Meglepetés! - Effie Trinket hangja semmit nem változott... <br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]--></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-7846459087093892542013-12-19T10:00:00.001-08:002013-12-19T10:00:02.794-08:0021.Tizenkettedik körzet (Évadzáró)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
Katniss ráadja a kezemre a karkötőt és becsatolja. A fény felé emelem a
kezemet és megcsillan rajta a felkelő nap fénye. Beharapom a számat és
Katnissre nézek.<br />
- Szerinted Snow elnök pikkel rám? - kérdezem. Ezen a kérdésen már az
interjú óta agyalok. Katniss a fal felé fordítja a tekintetét és gondolkodni
kezd. Legalább 10 perc eltelik, mire újra megszólal, és felém fordul.<br />
- Nem annyira, mint rám. - felnevetek. Oké lehet, hogy az elnök haragszik rám,
mert elárultam magamat a viadalon, de Katnissre még mindig haragszik a
bogyótrükk miatt. Odahajolok a lányhoz és átölelem.<br />
- Nélküled már halott lennék! - suttogom a fülébe. Katniss eltol magától és
felsóhajt. Ha nem lettek volna támogatóim, akkor a vakarózásba belehaltam volna
még durván, a harmadik napon. Már majdnem fenn van a nap, amikor a vonat fékez
egyet. Nem sokkal később már nyílik is a szobám ajtaja és Peeta lép be rajta.<br />
- Ki kell cserélni valami alkatrészt, ami miatt leállt a szerelvény. Egy órába
telhet. - ásítja és nehéz kivenni a szavait. Leül az ágyra és a karkötőmre
mutat.<br />
- Boldog Szülinapot! - mondja. Lehajtom a fejemet. Esküszöm, rajtam kívül
mindenki tud a szülinapomról. Az ablakhoz megyek és óvatosan kihajolok rajta. A
térdem megrogy és szédülni kezdek. Belekapaszkodom az ablakkeretbe és
megpróbálok nem összeesni. Késő. Hassal előre a földre esek és lefejelem a
padlót. A könyökömmel megtámasztom magamat és felülök. Háttal nekidőlök a
falnak és Katnissre és Peetára nézek. Tudom, hogy magyarázatot várnak az előbbi
dolgokért, de a nyelvem összegabalyodott és nem tudok megszólalni. Gyerünk
Chanel menni fog! Ők a barátaid nekik elmondhatod. Nem vesz, a kamera mondhatod
nyugodtan! Végül erőt veszek magamon és megszólalok.<br />
- A kilencediknél vagyunk! - a hangom olyan halk, hogy még én is alig
hallom. De nem tudom hogyan Katniss és Peeta kivették a szavaimat és
összenéznek. Elég volt! Felpattanok a földről és kivágtatok a kabinból. Nem
zavar, hogy mezítláb vagyok. Lemegyek a vonatról és leülök a sínekre. A sín
hideg és majd meg fagyok. Messze búzatáblákat látok és rengeteg korán dolgozó
embert. Mintha Katniss mesélt volna a tizenegyedik körzetről ahol ilyen a
rendszer. Itt azért látszik, hogy könnyebben és gyorsan dolgoznak. A lábammal
egy fűcsomót kezdek rugdosni és gondolkodom. Snow elnök egyik győztesnek sem
hagy nyugtot. Vajon velem mit fog csinálni? Te jó ég! Hiszen én otthagytam
Katnisst és Peetát a kabinban és hagytam, hogy találgassanak, mi bajom lehet.
Szépen lassan felállok és kinyújtózkodom. Nyugodtan fellépek az első
lépcsőfokra majd a másodikra és így tovább egészen addig, amíg fel nem érek a
vonatra. Semmi sietség. Már éppen benyitnék a kabinba, amikor a vonat elindul.
A hirtelenség miatt elvesztem az egyensúlyomat és sikítva elesek. Kinyílik a
kabinom ajtaja és Katniss lép ki rajta. Beletúr fekete hajába és igyekszik nem
elröhögni magát. A kezét nyújtja és felsegít a földről. Leseprem a ruhámat és
leesik, hogy még mindig az eper csodában vagyok. Visszamegyünk a szobámba és
kiküldjük belőle Peetát. A szekrényben találunk egy egyszerűbb kék ruhát.
Belebújok és egy lapos cipőt is veszek a lábamra. Effie Trinket ugrik be a
szobába és örömmel konstatálja, hogy készülődünk.<br />
- Jaj, de jó! 10 perc és megérkezünk a tizenkettedik körzetbe. - tapsikol.
Őszinte mosoly ül ki az arcomra. Végre! Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még
visszavágyom a körzetbe. És most visszamegyek, de már győztesként. Izgalom
járja át a testemet. Mindjárt láthatom a húgaimat és apát. Katniss átveszi a
felkészítő csapatom szerepét és befonja a hajamat. Olyan, mint az övé. A szemem
megtelik könnyekkel. Egyfelől azt akarom, hogy vége legyen, mivel nem vagyok
egy valóságshow, hogy mindenki követhesse az életemet. Másrészt viszont nem
akarom, hogy vége legyen. Nem tudom megmagyarázni ezt az érzést. Nem tudom
elmondani senkinek, hogy a viadalon rettegtem. Rettegtem az ismeretlentől. A
haláltól. Attól, hogy a szeretteim halnak meg. Most vége van, de mégis
visszakívánom az egészet.<br />
- El tudod hinni, hogy nem sokára látom a húgaimat és apát? - kérdezem
vidáman. Katniss keze megáll, miközben a hajamat fonja. Gyors mozdulatokkal
befejezi és megkér, hogy menjek ki, mert mindjárt odaérünk. Titkolna előlem
valamit? A folyosón visszhangoznak a lépteim mivel nincs itt senki. Megállok a
hatalmas ablak előtt és megtámasztom magamat. <b>District 12. </b>Megérkeztünk.
A szívem hevesebb ütemre kapcsol és szaporább lesz a légzésem. Már nincsen sok
hátra. Mögöttem gyülekezni kezd a csapatom. Katniss, Peeta, Haymitch és Effie.
Meglátom a kamerákat. Mosoly fel és integess. Integess a körzetnek, mert
nyertél. Lehunyom a szememet és előveszem a Győztes Chanelt magamból, aki
integetni és puszit dobálni kezd. A vonat megáll, de én még mindig integetek.
Katniss finoman megfogja a kezemet és lehúz a vonatról. Átvágunk az
embertömegen és valamiért úgy érzem, ezt nem a kamerák előtt kellene.
Megmakacsolom magamat és belevigyorgok a kamerákba.<br />
- Állj Katniss! Hol van a családom? - rántom ki a kezemet a szorításából.
Katniss lehunyja a szemét és azt kéri, kövessem. A kamerák most egy ideig nem
veszik a lépteimet. A családtagjaimat keresik. Colette, Cora és apa. Na, meg
Ocean. A Győztesek Falujába érkezünk. Te jó ég! Én is itt fogok lakni.
Megállunk Katniss háza előtt és bekopogunk. Prim nyitja ki az ajtót és egyből
megöleli a nővérét.<br />
- Gratulálok Chanel! - ugrik bele az én nyakamba is. Berángatnak és
leültetnek a nappaliba. Feltűnik, hogy Prim mind eddig egyedül volt otthon.<br />
- Hol van anyukátok? - ráncolom a szemöldökömet. Prim kényelembe helyezi
magát és elküldi Katnisst egy kis vízért. Minek a víz? És hol van a családom?
Mi ez az egész? Prim mellém ül és megfogja a kezemet. Most nem vagyok türelmes
lány. Ki akarom rántani a kezemet, de Prim akaratosan markolja azokat.<br />
- Engem választott Katniss, hogy valami fontosat mondjak neked. - kezdi, és
nagy levegőt vesz. - Anya elment a húgaiddal az állomásra az interjú
miatt.<br />
- Miért nem apa ment velük? - tátom el a számat. Katniss a kezembe nyomja a
vizet, amikor visszajön és letelepszik a kanapéra.<br />
- Amíg te a viadalon voltál itthon történt egy kis baleset. - száll be a
beszélgetésbe Katniss.<br />
- Milyen baleset? - húzom ki a kezemet a Priméből. Prim habozik.<br />
- Bányabaleset. - sziszegi és elfordítja tekintetét rólam. - Apukád a
bányában volt akkor. - folytatja. A szemem elkerekedik és összenyomom a
kezemben tartott poharat. A víz a ruhámra zúdul a szilánkok a kezembe fúródnak.<br />
- Mit akarsz ezzel mondani? - állok fel. Katniss Prim kezébe nyom egy
fecskendőt.<br />
- Chanel az apukád meghalt a bányarobbanásban! - mondja Prim és mielőtt sikíthatnék,
a kezembe nyomja a fecskendő tartalmát.<br />
<div align="center" style="text-align: center;">
<i>Vége az első évadnak</i></div>
<div align="center" style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="color: orange;">Na, sziasztok! Itt is van az évad befejező része.
Remélem, hogy élveztétek a történet első felét. Igazából a második évad is
izgalmas lesz, vagyis remélem, hogy izgalmasnak fogjátok találni azt is! Ha
most vicces kedvemben lennék, akkor felírnám ide, hogy: Halottak: Chanel
apukája. De nem vagyok vicces kedvemben. Hétfőn érkezik az új évad első része
és addig a designt is megcsinálom! Legyetek türelemmel és addig olvassátok a
többi blogomat! A nevemre kattintva megtaláljátok őket! Lots Of Love Reni
Everdeen :) </span><i> </i> <b> </b> <br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]--></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-28482671210458999352013-12-18T11:02:00.001-08:002013-12-18T11:02:49.809-08:0020.Jó újra látni téged!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
Effie ront a szobámba és lerántja rólam a takarót. Kapok kerek 10 percet,
hogy megreggelizzek. Valami salátát kezdek a számba lapátolni, amikor a
felkészítő csapat megérkezik. Megint felkerül az arcomra a krém és megint
fecsegni kezdenek.<br />
- El sem hiszem, hogy másodjára mehettünk fel a színpadra. - ájuldozik
Octavia. A hajam most teljesen egyenesen omlik a vállamra. Cinna megérkezik és
a felkészítő csapat kimegy a szobából. Egy eperszínű pánt nélküli ruhát ad rám,
ami szintén combközépig ér. Fehér tűsarkú cipő kerül a lábamra. Az arcom
egészen egyszerű sminkben úszik, a hajamban pedig mindössze egy hajpánt van,
amin egy eper van. Elindulok a társalgóba és kétszer is a falnak kell
támaszkodnom mivel, megbotlom. Az arénában nem kellett ilyen cipőkben lennem
ezért most nehéz rászokni. Egy fehér fotelt látok, ami le van fedve egy
vajszínű huzattal. Katniss lép mellém és a fejét rázza. Az ő interjújáról
beszél. Mintha nem láttam volna. Kimegy a szobából és Caesar lép be rajta.
Magához ölel és felnevet.<br />
- Szép volt Chanel! - veregeti meg a hátamat. Szép? Szerintem meg csúnya.
Bár ha belegondolok, ha Caesar ezt mondta volna kicsit megsértődtem volna.
Leülök a fotelbe és kényelembe helyezem magamat az interjúra. Elkezdődik a
visszaszámlálás és már élőben is vagyunk. Caesar elsüt néhány poént és kezdetét
is veszi a komoly téma. Kisimítok egy tincset a szememből és rámosolygok.<br />
- Jó újra látni téged! - mondja. Úgy teszek, mintha elpirulnék és
felkuncogok.<br />
- Az érzés kölcsönös. Őszintén bevallom, hogy nem gondoltam, hogy itt fogok
még ülni. - teszem a szívemre a kezemet. Caesar legyint. Eltársalgunk a
kiválasztottak haláláról és már nálam és a szövetségeseimre esik a szó.<br />
- Ulrica volt az első szövetségesed. Mit éreztél, amikor figyelmeztetted, de
ő nem hallgatott rád? - hogy mit éreztem? Kérem szépen fájdalmat, szomorúságot
és dühöt. De ezt nem mondom ki.<br />
- Szomorú voltam. Ulrica és én nagyon jóban lettünk. - ez hazugság. Csak nem
öltük meg egymást. Amúgy ha nem mentettem volna meg az életét az a kis csitri
leszedte volna a fejemet. Caesar eggyüttérzően megrázza a fejét és rám
mosolyog.<br />
- Sajnálom, de tényleg. Evezzünk is tovább. Fallon a kislány a
kilencedikből. - ahogy kimondja a nevet a gyomrom görcsbe szorul. Megint a
viadalon vagyok és előttem van, ahogy a madár belevájja a körmét a lány
vállába. Ahogy a lavina majdnem elsodorja. Aztán Clodagh elvágja a torkát.
Mielőtt elsírhatnám, magamat Caesar gyönyörű dolgokat kezd mondani Fallonról. <br />
- Fallon csodálatos kislány volt. Angyalba bújtatott ördög. Ha kellett aranyos
volt. Ha kellett gyilkolt. Így mentette meg az életemet is. - dadogok közben
arcra fagyott mosollyal. Tovább megyünk és Nash jön. A térdem remegni kezd már
csak a gondolattól is, hogy ő nincs többé.<br />
- Elvesztetted a szerelmedet. - mondja Caesar. Ebben a percben elerednek a
könnyeim. A sminkem gyönyörűnek nem mondható csíkot húz az arcomon a könnyeim
társaságában. Caesar meglepődik. Ritka volt eddig a viadal történetében, hogy
egy győztes elsírta magát. Most viszont én itt ülök és itatom az egereket. Caesar
feláll a székéből és megölel. Folytatni kell, az interjút ezért elkenem a
sminkemet és hihetően elmosolyodok.<br />
- Nash és én... - kulcsolom össze a kezemet. - Izé mi... - nem tudom
befejezni a mondatot. Caesar a segítségemre siet és bedob valami poént. Köszönöm
Caesar! Megmentettél. Nem kérdez többet csak amikor Rochelle gyilkossága
következik.<br />
- Ha jól értem Rochelle már könyörgött, hogy öld meg. - Caesar igazat
beszél. Összedörzsölöm a tenyeremet és nagy levegőt veszek.<br />
- Igen. Könyörgött. Ezért tettem. - válaszolok. A közvetítés véget ér. Felállok,
és a szobámba megyek. Gyorsan lemosom a festékem maradékát és el akarok
pakolni. Csak a kis Fecsegőposzátás dísztű virít az ágyamon. Katniss. Vissza
kell neki adnom. Kilépek a szobámból és Katnisshez megyek.<br />
- Köszönöm. Szerencsét hozott. - nyomom a kezébe a dísztűt. Katniss magához
húz és megölel. Lemegyünk a lifttel és sötétített ablakú kocsikkal hajtunk a
vonat állomásra.<br />
A vonatról még dobok egy puszit a közönségnek és becsukódik előttem a
szerelvény. A kabinomba érve eldőlök az ágyon és a plafont kezdem bámulni. Két
nap múlva otthon leszek. A családommal. Alig várom, hogy megölelhessem a
húgaimat, apát és Oceant. Mosolyogva az arcomra húzok egy párnát és
elalszom.<br />
<i>- Elkaplak felrobbant lány! - Clodagh és Rochelle ördögien nevetnek és
tudom, hogy a nyomomban vannak. Gyorsabb tempóra kapcsolom a lábaimat és
átugrok egy bokrot. Sajnos sikertelenül ezért a hóban landolok. Felpattanok és
tovább futok. Mindjárt utolérnek. Fél vállról hátrafordulok futás közben. Nem
Clodagh és Rochelle üldöznek. Fallon az és Ulrica. Egy kés zúg el a vállam
fölött és beleáll egy fenyőbe. Megint eltanyázok a földben. De ezúttal nem
tudok felállni. Ulrica megfordít és egy kést nyom a halántékomhoz. Már majdnem
elvágja a torkomat, amikor valaki felrántja a két lányt a földről és a fához
nyomva megfojtja őket. Katniss az. A kezét nyújtja és felállít. Ekkor két ágyúdörgést
követően egy fiút pillantunk meg. Yestin áll ott egy buzogánnyal a kezében. A
nyomrom szaltózik egyet és futni kezdek az ellentétes irányba. Katniss
felsikít. Yestin megölte. Nekicsapódom egy fának, amit nem láttam. A fa
hirtelen átváltozik egy mutánssá. Egy madárrá. Egy fecsegővé. Hatalmas
szárnyaival csap egyet én meg felrepülök a magasba. A bőségszaru tetején landolok,
ahol egy halott testet fedezek fel. Colette az. Mellette Cora fekszik szintén
halottan. Valaki a nevemet kiabálja. Lenézek és látom, hogy Conor áll ott. Le
akarok mászni, amikor meglátom, hogy nincsen lábam. Én vagyok a
bőségszaru. </i><br />
Sikítva és izzadságban fürödve ébredek fel. Csak egy álom volt. Csak egy
álom. Felülök az ágyban és megpillantom a mentoromat.<br />
<i>- </i>Nyugi Chanel. Nem történt semmi. - simogatja meg a kezemet. A
légzésem megint szaporább lesz. Katniss segít, hogy normalizálódjon. Lerúgom
magamról a takarót és lelógatom a lábamat a földről.<br />
- Hogy kerülsz ide? - dörzsölöm a szememet. Katniss elmosolyodik.<br />
- Gondoltam, hogy rémálmaid lesznek. Ezért jöttem. - magyarázza és maga
mellé nyúl. - Meg ezért. - egy kis csomagot nyom a kezembe. - Boldog
tizenhatodik születésnapot! - a szám is tátva marad. Mindig elfelejtem a
szülinapomat. Általában úgy szokott lenni, hogy reggel Colette és Cora a
nyakamba zúdítanak egy nagy pohár vizet és együtt töltjük az egész napot.
Amikor azt mondtam, hogy nem rég töltöttem be a tizenötöt akkor arra gondoltam,
hogy majdnem egy éve. Hát ige. Egy év gyorsan eltelik. Kibontom a csomagot és
egy karkötőt kapok a kezembe. Egy egyszerű ezüst karkötő. De mégsem. Van rajta
egy figura. Egy figura ami engem ábrázol. Chanel Hebertöt a 76.Éhezők
viadalának győztesét.<br />
<br />
<span style="color: orange;">Nagyon rövid részecske lett. Sajnálom. Tényleg.
Megpróbálok holnap is dupla rész hozni és pénteken zárom az első évadot. Pipákat,
komikat szívesen fogadok. Lots of Love Reni Everdeen :)</span> <br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]--></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2091759046775730937.post-75825259691321035782013-12-18T09:31:00.001-08:002013-12-18T10:32:18.168-08:0019.Kapitólium<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
Venia valami trutyit ken az arcomra, hogy selymesebb legyen a bőröm.
Legalább tíz percig mozdulatlanul ülök, amikor végre Venia visszajön és lemossa
az arcomat. Mivel még csak köntösben vagyok, a nyakam kilátszik. Venia keze
tele van mindenféle cuccal, de amikor meglátja, a nyakamat minden kihull
belőle. Odaszökken mellém és a kezébe veszi a medálomat. Octavia és Flavius
lépnek a szobába és elém tömörülnek. Mindegyikőjük meg akarja fogni AZT a nyakláncot,
amit a viadalon kaptam Fallontól. Az arcom kezd viszketni attól a valamitől
amit Venia az arcomra kent ezért megpróbálok a kezemmel jelezni nekik, hogy itt
ülök. Venia észhez tér és leszedi, az arcomról a kencét majd kisminkel. Cinna
jelenik meg kezén egy világos kellemes színű zöld ruhával. Türelmesen megvárja
amíg Octavia kifesti a körmömet. Belebújtat a ruhába és a lábamra egy telitalpú
csatos szandált ad. A hajamat Flavius begöndöríti és egy nagy masnit tesz bele.
A ruha vékony pántos és deréktől egészen a combom közepéig bővül. A mellem
alatt kis ékkövekkel van kirakva és egy kis kitűzőt pillantok meg rajta. A
fecsegőposzáta. Ezek szerint a három órás adás alatt ez rajtam lesz. Teszek a
cipőben néhány lépést és megállok az egész alakos tükör előtt. Most életemben
először szépnek érzem magamat. Cinna a kezemnél fogva megforgat.<br />
- Jól vagy? - kérdezi. Megrázom a fejemet. Valamiért úgy érzem, hogy neki
elmondhatom mi bánt.<br />
- Gyilkos lettem. - ülök le fejet rázva. Cinna mellém ül, és óvatosan
magához ölel. Katniss lép a szobába és mosolyogva közli, hogy mennünk kell.
Beszállunk a liftbe és elindulunk arra az emeletre ahol a kiképzés folyt. Az
emlékek elöntik az elmémet. Itt ismertem meg Ulricát. Nyelek egyet a lift meg
kinyílik. Nem sokára kezdődik, az adás ezért nekitámaszkodom valami keménynek
és megpróbálom szabályozni a légzésemet. Nem sokára végig kell néznem a
viadalt. Katniss megragadja a karomat és nem hagyja, hogy elessek. Oké lehet,
hogy kicsit megőrültem, de ennyire nem. A légzésem még mindig nem állt helyére
ezért hagyom, hogy Katniss megtartson. Rajta kívül nincsen senki a szobában
ezért most ő az egyetlen támaszom. Cinna őt is kicsípte az alkalomra. Valami
cuki kislányos ruha van, rajta ami szerintem rontja az imidzsét. Azt veszem
észre, hogy Katniss már nincsen velem és egy fémlapon állok. Mintha megint az
arénába készülnék. Először a felkészítő csapatot mutatják be. Utána Cinna jön
majd Effie. Katniss először megy fel mentorként a színpadra és akkor én
következem. Elindulok a színpadra és azt kívánom, bárcsak félúton megállna. De
nem áll meg. Egyre feljebb megyek. Valami a szemembe világít. Reflektor. Szexi
diáklány. Az én vagyok. A legszebb mosolyommal kezdek integetni a tömegnek és
még puszit is kezdek dobálni nekik. Meglátom a sárga hajú Caesar Flickermant és
odatipegek az egyszemélyes székhez és beleülök. Megigazítom a ruhámat és
keresztbe dobom a lábamat. A székből Katnissre nézek, aki elégedetten bólint.
Tökéletesen játszom a szerepemet. Caesar megdicséri a ruhámat és kezdődhet is
az adás, amit minden évben a húgaimmal nézek végig és általában bealszom a
végére. De, most ez az este értem van. Én nyertem meg a viadalt ezért most
végig kell néznem a három órát. Lekapcsolják a fényeket és kezdődhet is a
viadal. A címer után a sorsolással kezdik az egészet. Engem mutatnak, ahogy
Ocean mellett állva elsápadok, amikor Katniss felolvassa a nevemet. Utána már a
felvonulást mutatják. Fallont látom, aki aranyos búzaszemekkel díszített
ruhában van mellette a bátyjával. Aztán Ulricát mutatják, aki a tehén
jelmezében puszit dobál. Utána mi jövünk. Komoly arccal indul a szekerünk és
elég unalmasnak nézünk ki. Elhajítjuk a sisakokat, ami azonnal felrobban. A
bányászköpenyem egy ideig forog, körülöttem majd felém emelkedik, és iszonyatos
hanggal felrobban. Komolyan már én is azt vártam, hogy a húscafatjaim
szétrepülnek a közönség soraiban, de ez nem történt meg. Helyette csinosan
integetni kezdtem. A pontozás következik. Nash pontszámát mutatják, majd az
enyémet. 12. Még most is elég hihetetlen számomra. Fallon, Ulrica és Rochelle
interjújából bevágnak néhány részletet. Az én interjúm végigmegy. Elhúzom a
számat. Az ott nem Chanel Hebert. Az ott a Kapitólium bábja. Az én
szemszögemből mutatják, ahogy felmegy a lift az arénába. Minden kiválasztott
arcát látom a bőségszaru előtt. A gong után futni kezdek és megszerzem a
késeket, az íjat tegezzel és egy táskát. Aztán azt mutatják, hogy Ulrica megöl
egy fiút és rátámadnak. A lány holtan összeesik én meg futtában ordítani kezdek
Ulricának aki felpattan és lohol utánam. Ezek után Fallont és a bátyját
mutatják, ahogy harcoltak a tölgyesben. A következő felvétel az, amikor
megérkezünk a patakhoz Ulricával. A szemem megtelik könnyel az emlékekre.
Ulrica fehérneműben felmelegedett testtel beleugrik a jeges vízbe és ágyúdörgést
hallunk. Időm sincsen sírni, mert már Horatio halálát látom. Aztán találkozok
Yestinnel és Nashel és megölöm az előbbi fiút. Leápolom Nasht és már
csókolózunk is. A jelenet után már a lavina elől menekülök és találkozok
Fallonnal. Hagyom, hogy meggyászolja a bátyját és eltakarítom a havat. A
nyakamhoz emelem a kezemet és megbizonyosodom róla, hogy a nyakamban van a
nyaklánc. Egy pillanatig nem figyeltem oda, de már Carson halála jön. Aztán a
hivatásosok beszélgetése. Fallonnal bemenekülünk a tölgyesbe és megtámadnak
minket a mutáns madarak. Fallon ájultan összeesik a földön én meg azonnal ott
termek mellette. Lehajtom a fejemet és mire megint felemelem már Clodagh
elvágja a lány torkát és engem támad meg. Nash feltűnik a semmiből és megmenti
az életemet. Saoirse leápolja a sebeimet. Elszégyellem magamat. Igen már az éjfürtös
jelenetet mutatják. Utána egyből az jön amikor lezuhanok a fenyőről és Fallon
nevét kezdem hajtogatni. Nash kétségbeesetten kenegeti a sebeimet, de látszik
rajta, hogy csak tippel. Aztán a színészi képességeimet aláminősítő jelent
következik, amikor elmutogatom Nashnek, hogy elment a hangom. Nem kell, sokat
várni máris a búcsúnk jön és az ájulós éneklésem. Aztán jön a búcsúcsók és a
végső menet. Rochelle bele állítja a baltát Nash fejébe én meg vérben forgó
szemekkel, kócos hajjal megtámadom a tizenhárom éves lányt. Nem voltam abban a
percben valami vonzó. Jé, hiszen ez nem is volt olyan régen. Beleszúrom a
késemet Rochellebe és elájulok. A himnusz felharsan és mindenki feláll. Snow elnök nyomában egy kislánnyal bejön és győztessé koronáz. A szívem hevesebben kezd dobogni, ahogy a fejemhez nyúlok. Nyertem! Véget ér a közvetítés én meg felsóhajtok.
Caesar elbúcsúzik a közönségtől és még a záróinterjúról kezd beszélni. Felállok
és Katnisshez lépek. Ő tudja, hogy most mit érzek. Átöleli a vállamat és nem
enged el egy pillanatra sem. Nem érzem magamat biztonságban. Valamiért nem. Az
elnöki rezidenciába érve mindenféle fontos ember gratulál a győzelmemhez.
Katnisst valaki elrabolja mellőlem és a közelgő esküvőről kezdi faggatni. Egy
kezet érzek a vállamon. A szívem leáll, de akkor rájövök, hogy valaki biztosan
csak gratulálni szeretne nekem.<br />
- Ügyes voltál. - mondja. Megfordulok, és szembe találom magamat Peetával. Belekarolok,
és úgy teszek, mintha el akarnám húzni, táncolni. Persze eszem ágában sincs
táncolni csak tömegen kívűl szeretnék vele beszélni.<br />
- Te tudtad, hogy Nash meg fog halni! - szólalok, meg mikor egy kicsit
kintebb vagyunk a tömegből. Peeta lehajtja a fejét. Elmagyarázza, hogy Nash
akarta az egészet. Hogy én nyerjem meg a viadalt. Hát kösz. Nem így akartam
nyerni! Peeta bocsánatkérően rám vigyorog. Otthagyom, és inkább beállok
fotózkodni. Nem sokkal pirkadat után megérkezünk a kiképzőközpont tizenkettedik
emeletére. Egyedül megyek a szobámba és a fürdőbe vágtatok. Gyűlölök mindent,
ami itt van. Most már nincsen sok hátra. Nem sokára otthon leszek. Apa,
Colette, Cora, Ocean, Prim, Katniss, Peeta és még sorolhatnám. Nem sokára velük
leszek. Selyem hálóingbe bújok és nyakig húzom a takarómat. Nem sokára otthon
leszek. Biztonságban...<br />
<br />
<span style="color: orange;">Tádám. meg is érkezett a rész! Este is nézzétek,
mert még ma felrakom a 20. részt is! Ezekben a részekben ugye már nincsenek
halottak ezért azon most szépen túl lépünk. Köszönöm Réka V a komit és köszönöm
a pipákat. Figyeljétek a blogot mindjárt fenn lesz a rész. Lots Of Love Reni
Everdeen :) </span>
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-language:EN-US;}
</style>
<![endif]--></div>
Nagy Alexandra (Szandi)http://www.blogger.com/profile/15609804041505676697noreply@blogger.com1