21.Tizenkettedik körzet (Évadzáró)

Katniss ráadja a kezemre a karkötőt és becsatolja. A fény felé emelem a kezemet és megcsillan rajta a felkelő nap fénye. Beharapom a számat és Katnissre nézek.
- Szerinted Snow elnök pikkel rám? - kérdezem. Ezen a kérdésen már az interjú óta agyalok. Katniss a fal felé fordítja a tekintetét és gondolkodni kezd. Legalább 10 perc eltelik, mire újra megszólal, és felém fordul.
- Nem annyira, mint rám. - felnevetek. Oké lehet, hogy az elnök haragszik rám, mert elárultam magamat a viadalon, de Katnissre még mindig haragszik a bogyótrükk miatt. Odahajolok a lányhoz és átölelem.
- Nélküled már halott lennék! - suttogom a fülébe. Katniss eltol magától és felsóhajt. Ha nem lettek volna támogatóim, akkor a vakarózásba belehaltam volna még durván, a harmadik napon. Már majdnem fenn van a nap, amikor a vonat fékez egyet. Nem sokkal később már nyílik is a szobám ajtaja és Peeta lép be rajta.
- Ki kell cserélni valami alkatrészt, ami miatt leállt a szerelvény. Egy órába telhet. - ásítja és nehéz kivenni a szavait. Leül az ágyra és a karkötőmre mutat.
- Boldog Szülinapot! - mondja. Lehajtom a fejemet. Esküszöm, rajtam kívül mindenki tud a szülinapomról. Az ablakhoz megyek és óvatosan kihajolok rajta. A térdem megrogy és szédülni kezdek. Belekapaszkodom az ablakkeretbe és megpróbálok nem összeesni. Késő. Hassal előre a földre esek és lefejelem a padlót. A könyökömmel megtámasztom magamat és felülök. Háttal nekidőlök a falnak és Katnissre és Peetára nézek. Tudom, hogy magyarázatot várnak az előbbi dolgokért, de a nyelvem összegabalyodott és nem tudok megszólalni. Gyerünk Chanel menni fog! Ők a barátaid nekik elmondhatod. Nem vesz, a kamera mondhatod nyugodtan! Végül erőt veszek magamon és megszólalok.
- A kilencediknél vagyunk! - a hangom olyan halk, hogy még én is alig hallom. De nem tudom hogyan Katniss és Peeta kivették a szavaimat és összenéznek. Elég volt! Felpattanok a földről és kivágtatok a kabinból. Nem zavar, hogy mezítláb vagyok. Lemegyek a vonatról és leülök a sínekre. A sín hideg és majd meg fagyok. Messze búzatáblákat látok és rengeteg korán dolgozó embert. Mintha Katniss mesélt volna a tizenegyedik körzetről ahol ilyen a rendszer. Itt azért látszik, hogy könnyebben és gyorsan dolgoznak. A lábammal egy fűcsomót kezdek rugdosni és gondolkodom. Snow elnök egyik győztesnek sem hagy nyugtot. Vajon velem mit fog csinálni? Te jó ég! Hiszen én otthagytam Katnisst és Peetát a kabinban és hagytam, hogy találgassanak, mi bajom lehet. Szépen lassan felállok és kinyújtózkodom. Nyugodtan fellépek az első lépcsőfokra majd a másodikra és így tovább egészen addig, amíg fel nem érek a vonatra. Semmi sietség. Már éppen benyitnék a kabinba, amikor a vonat elindul. A hirtelenség miatt elvesztem az egyensúlyomat és sikítva elesek. Kinyílik a kabinom ajtaja és Katniss lép ki rajta. Beletúr fekete hajába és igyekszik nem elröhögni magát. A kezét nyújtja és felsegít a földről. Leseprem a ruhámat és leesik, hogy még mindig az eper csodában vagyok. Visszamegyünk a szobámba és kiküldjük belőle Peetát. A szekrényben találunk egy egyszerűbb kék ruhát. Belebújok és egy lapos cipőt is veszek a lábamra. Effie Trinket ugrik be a szobába és örömmel konstatálja, hogy készülődünk.
- Jaj, de jó! 10 perc és megérkezünk a tizenkettedik körzetbe. - tapsikol. Őszinte mosoly ül ki az arcomra. Végre! Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még visszavágyom a körzetbe. És most visszamegyek, de már győztesként. Izgalom járja át a testemet. Mindjárt láthatom a húgaimat és apát. Katniss átveszi a felkészítő csapatom szerepét és befonja a hajamat. Olyan, mint az övé. A szemem megtelik könnyekkel. Egyfelől azt akarom, hogy vége legyen, mivel nem vagyok egy valóságshow, hogy mindenki követhesse az életemet. Másrészt viszont nem akarom, hogy vége legyen. Nem tudom megmagyarázni ezt az érzést. Nem tudom elmondani senkinek, hogy a viadalon rettegtem. Rettegtem az ismeretlentől. A haláltól. Attól, hogy a szeretteim halnak meg. Most vége van, de mégis visszakívánom az egészet.
- El tudod hinni, hogy nem sokára látom a húgaimat és apát? - kérdezem vidáman. Katniss keze megáll, miközben a hajamat fonja. Gyors mozdulatokkal befejezi és megkér, hogy menjek ki, mert mindjárt odaérünk. Titkolna előlem valamit? A folyosón visszhangoznak a lépteim mivel nincs itt senki. Megállok a hatalmas ablak előtt és megtámasztom magamat. District 12. Megérkeztünk. A szívem hevesebb ütemre kapcsol és szaporább lesz a légzésem. Már nincsen sok hátra. Mögöttem gyülekezni kezd a csapatom. Katniss, Peeta, Haymitch és Effie. Meglátom a kamerákat. Mosoly fel és integess. Integess a körzetnek, mert nyertél. Lehunyom a szememet és előveszem a Győztes Chanelt magamból, aki integetni és puszit dobálni kezd. A vonat megáll, de én még mindig integetek. Katniss finoman megfogja a kezemet és lehúz a vonatról. Átvágunk az embertömegen és valamiért úgy érzem, ezt nem a kamerák előtt kellene. Megmakacsolom magamat és belevigyorgok a kamerákba.
- Állj Katniss! Hol van a családom? - rántom ki a kezemet a szorításából. Katniss lehunyja a szemét és azt kéri, kövessem. A kamerák most egy ideig nem veszik a lépteimet. A családtagjaimat keresik. Colette, Cora és apa. Na, meg Ocean. A Győztesek Falujába érkezünk. Te jó ég! Én is itt fogok lakni. Megállunk Katniss háza előtt és bekopogunk. Prim nyitja ki az ajtót és egyből megöleli a nővérét.
- Gratulálok Chanel! - ugrik bele az én nyakamba is.  Berángatnak és leültetnek a nappaliba. Feltűnik, hogy Prim mind eddig egyedül volt otthon.
- Hol van anyukátok? - ráncolom a szemöldökömet. Prim kényelembe helyezi magát és elküldi Katnisst egy kis vízért. Minek a víz? És hol van a családom? Mi ez az egész? Prim mellém ül és megfogja a kezemet. Most nem vagyok türelmes lány. Ki akarom rántani a kezemet, de Prim akaratosan markolja azokat.
- Engem választott Katniss, hogy valami fontosat mondjak neked. - kezdi, és nagy levegőt vesz. - Anya elment a húgaiddal az állomásra az interjú miatt.
- Miért nem apa ment velük? - tátom el a számat. Katniss a kezembe nyomja a vizet, amikor visszajön és letelepszik a kanapéra.
- Amíg te a viadalon voltál itthon történt egy kis baleset. - száll be a beszélgetésbe Katniss.
- Milyen baleset? - húzom ki a kezemet a Priméből. Prim habozik.
- Bányabaleset. - sziszegi és elfordítja tekintetét rólam. - Apukád a bányában volt akkor. - folytatja. A szemem elkerekedik és összenyomom a kezemben tartott poharat. A víz a ruhámra zúdul a szilánkok a kezembe fúródnak.
- Mit akarsz ezzel mondani? - állok fel. Katniss Prim kezébe nyom egy fecskendőt.
- Chanel az apukád meghalt a bányarobbanásban! - mondja Prim és mielőtt sikíthatnék, a kezembe nyomja a fecskendő tartalmát.

Vége az első évadnak

Na, sziasztok! Itt is van az évad befejező része. Remélem, hogy élveztétek a történet első felét. Igazából a második évad is izgalmas lesz, vagyis remélem, hogy izgalmasnak fogjátok találni azt is! Ha most vicces kedvemben lennék, akkor felírnám ide, hogy: Halottak: Chanel apukája. De nem vagyok vicces kedvemben. Hétfőn érkezik az új évad első része és addig a designt is megcsinálom! Legyetek türelemmel és addig olvassátok a többi blogomat! A nevemre kattintva megtaláljátok őket! Lots Of Love Reni Everdeen :)